48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Az elkövetkező években, a folyamatos római támadások következtében – 262-ben Mussius Aemilianus lázadása, majd 272-ben Aurelianus alatt, és végül 296–97-ben, Diocletianus ostroma alatt – többször is megsérült. Korábbi nézetek szerint a végső pusztulás 640 – 642 között következett be, amikor Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Egyiptomot. Ekkor I. Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy "ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek", elégették a könyveket. Tény, hogy a könyvtár elpusztult, de a mai történészek jelentős része szerint ez a történet hamis. [1] [2] [3] [4] [5] Mintegy öt évszázaddal később keletkezett, és az arabok barbárságát és tudományellenességét példázta volna a keresztény gyűlölködésből kiindulva. Amr ibn al-Ász hódításai idejében a könyvtár nagy valószínűséggel már nem létezett. [6] Irodalom Szerkesztés R. Alexandriai könyvtár – Wikipédia. MacLeod: The Library of Alexandria, London and New York: I. B. Tauris, 2000.
Miután Egyiptom római uralom alá került, csak kevés könyvtáros neve maradt fenn az utókornak. Ezek egyike alexandriai Khairémón, aki körülbelül Kr. 50 és 70 között tevékenykedett. A következő ismert név Dionüszosz, Glaucus fia aki 100 és 120 között állt a könyvtár élén. Dionüszosz közvetlen utódja Caius Iulius Vasinus volt, aki 120 és 130 között vezette a könyvtárat. További fennmaradt nevek: a harmadik évszázad végén tevékenykedő Diophantosz, és a negyedik évszázadban tevékenykedő Theón. KÖNYVTÁROS MIKORTÓL MEDDIG Phaléroni Démétriosz Kr. 297 Kr. 282 Epheszoszi Zenodótusz Kr. 260 Kürénéi Kallimakhosz Kr. 240 Rodoszi Apollóniusz Kr. Magyar e könyvtár b. 230 Eratoszthenész Pentatlosz Kr. 195 Bizánci Arisztophanész Kr. 180 Apollóniusz Kr. 160 Szamothrakei Arisztarkhosz Kr. 131 Ciprusi Oneszander Kr. e.? Alexandriai Khairémón Kr. 50 Kr. 70 Glaucus fia Dionüszosz Kr. 100 Kr. 120 Caius Iulius Vasinus Kr. 130 Alexandriai Diophantosz 3. század Alexandriai Theón 3. század második fele A könyvtár megsemmisülése Szerkesztés Az Alexandriai könyvtár először Kr.
A MEK tehát – más e-könyvtáraktól eltérően – alapvetően megőrzéssel foglalkozik, vagyis a már digitális formában levő vagy eleve úgy keletkező kultúra "megmentésével", és csak kisebb mértékben digitalizál. A dokumentumok sokféle forrásból származnak: kiadóktól, szerzőktől, tudományos műhelyekből, önkéntes szkennelőktől, más digitális gyűjteményekből, honlapokról, CD-ROM kiadványokról stb. Nemcsak a források változatosak, hanem a formátumok és a minőség is, így különféle utómunkákra (konvertálás, szerkesztés, korrektúra, hiánypótlás) van szükség, amíg ezek szolgáltatható állapotba kerülnek, és a munkamenet fontos része a metaadatokkal való ellátásuk is (bibliográfiai leírás, tematikus besorolás, tartalomjegyzék és ismertető szöveg mellékelése, kapcsolódó oldalak linkelése). Magyar e könyvtár japán. A MEK-be kerülő könyvekből lehetőség szerint többféle formátum is készül a különböző felhasználói igényekhez igazodva. A HTML, Word, RTF, PDF, DjVu és más hagyományos fájltípusok mellett egy ideje már EPUB és PRC e-könyv formátumok is letölthetők a MEK-ből.