A költségvetés további forrásokat bocsát rendelkezésre a migráció kiváltó okainak külső kezelésére is azáltal, hogy segítséget nyújt a nagy migrációs áramlásokkal küzdő harmadik országok, például Libanon és Jordánia számára. A költségvetési tervezet emellett azokat az összesen ötszázhatvanmillió euró összegű felajánlásokat is tartalmazza, amelyeket az unió és a társult országok a térségre vonatkozóan tettek a Szíria jövőjének támogatásáról 2017 áprilisában, Brüsszelben rendezett konferencián. A biztonság területén az uniós finanszírozás középpontjában a megelőző intézkedések állnak majd, különösen a súlyos és szervezett bűnözés terén. Az intézkedések kiterjednek a tagállami bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és együttműködés fokozására, az unió külső határain a biztonság megerősítésére, valamint a tagállamok támogatására a terrorizmus és a kiberbűnözés elleni küzdelemben. On-line költségvetés. A bizottság 2017-ben úgynevezett előkészítő intézkedést indított az uniós finanszírozású védelmi kutatásra. A költségvetés a 2017-2019-es időszakra összesen kilencvenmillió eurót tartalmaz az innovatív védelmi technológiák és termékek területén folytatott kutatási együttműködés finanszírozására.
Ellenérv lehet a szubszidiaritás elve is, amit minden uniós jogalkotás esetében kötelező figyelembe venni. Ennek lényege, hogy uniós beavatkozás csak akkor lehetséges, ha az adott kérdés a tagállamok szintjén nem szabályozható megfelelő módon. A valóságban azonban a szubszidiaritás elve objektíve nem sérülhet, miután az "uniós költségvetés végrehajtásáról" szóló pénzügyi szabályokat a tagállamok szintjén technikailag sem lehetne megalkotni. Nincs szükség jogi végzettségre annak belátásához, hogy például az elszámolások végzéséről és ellenőrzéséről nem alkotható 27 féle jogszabály. Fontos vitapont lehet a tervezetben szereplő "általánossá vált hiányosságok" azonosítása is. EU-költségvetés és monetáris unió. Az uniós jogalkotók szerint ez a helyzet olyan tagállamok esetében áll fenn, amelyek például nem garantálják a bíróságok függetlenségét. Ez ugyanis a minimális biztosítéka annak, hogy a közigazgatási szervek jogellenes és önkényes döntéseivel szemben fel lehessen lépni. A tervezet külön is kiemeli, hogy a közbeszerzési eljárások során keletkezett jogi aktusok bírósági felülvizsgálatát a tagállamoknak feltétlenül biztosítaniuk kell.