Március 15-én részt veszünk a városi ünnepségen, gondnokunkkal és a lovagrendi testvéreinkkel koszorúzunk. Utána a templomunkban ünnepi, mûsoros istentiszteletet tartunk a település vezetõinek jelenlétében, utána a templomkerti 1848/49-es emlékmûnél elhelyezzük az emlékezés virágait. Március 24-én részt veszünk Gyomaendrõdön egy általános nõnapi ünnepségen, ahol mûsorunkkal köszöntünk nyugdíjasokat és fiatalabbakat, versekben és énekekben tolmácsolva jókívánságainkat. Erdély.ma | 450 éve kezdődött a tordai országgyűlés. Március folyamán megkezdjük a szokásos felkészülést Nagypéntekre, hogy újra elõadjuk a hagyományos Péterffy Gyula-féle unitárius passiót dalárdistáinkkal, gyülekezeti énekeseinkkel és a Népdalkör közremûködésével. Természetesen híveink kiveszik részüket a hazajobbító választásokra való elõkészületekbõl is, hiszen érdekli õket a település és a haza sorsa. /balázsi lászló/ Minden jó, ha a vége jó, hangzik a magyar mondás. De lehet-e az élet jó, ha vége a halál Sõt lehet-e jó, amikor hosszú és pusztító szenvedés vége nem a gyógyulás, amikor a halál is megváltásként érkezik a szenvedés után Képesek vagyunk-e akkora hitre, hogy jajszavaink között az mondja meg az Istenben bízó lélek válaszát Azt, hogy élni mégis mindenkinek jó és mindenkinek kell, akit életre ítélt a minden teremtményérõl egyforma szeretettel gondoskodó Isten.
A Német-római Birodalomban 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke kimondta ugyan az evangélikus vallás egyenjogúságát a katolikussal, de a szabad vallásválasztást és -gyakorlást nem engedte meg. Az alattvalóknak követniük kellett a fejedelmek vallását az akié az ország, annak vallása követendő (cuius regio, eius religio) elv alapján. Magyarországon az 1526-os mohácsi vészt követően gyorsan elterjedt a protestantizmus. Az 1542-től önálló Erdélyi Fejedelemségben az 1550-es évekre a lakosság nagy része a lutheri reformációhoz csatlakozott János Zsigmond fejedelemmel együtt, katolikusnak csak a Székelyföld egy része, Csíkszék és néhány főúri család maradt meg. Az 1557. évi országgyűlés törvényben bevett vallássá nyilvánította az evangélikus vallást, és a katolikussal azonos jogokat biztosított számára. Ferenc pápa hét görögkatolikus főpásztor boldoggáavatásakor: szabadság és irgalom - Vatican News. Amikor a magyar lakosság és a fejedelem a reformáció kálvini irányzatához csatlakozott (a szászok megmaradtak lutheránusnak), az 1564. évi tordai országgyűlés bevett vallássá nyilvánította a kálvinizmust is.
"Nekünk, mai magyaroknak erkölcsi kötelességünk megbecsülni elődeink kiemelkedő teljesítményét, védeni és támogatni azt a közösséget, amely önazonosságának meghatározó elemét e hitben találta meg" - fogalmazott Kövér László. A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának kihirdetésétől számítja fennállását. A január 6. és 13. Amikor a vallásháborúkban égő Európában Erdély a béke szigete lett » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius szabadságát és egyenjogúságát. Az erdélyi magyar alapítású unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. A trianoni békeszerződés, majd a kommunizmus következményeként az erdélyi és a magyarországi egyház évtizedeken keresztül külön szervezetként működött. Az egyház 2012-ben helyreállította szervezeti egységét, központja Kolozsváron van. Az unitáriusok tagadják a szentháromságtant, vagyis egyetlen isteni személyt ismernek el.
en híjával találtatunk Templomlátogatóink ritkulása, a megüresedõ templompadok vajon nem éppen lelkünknek errõl a kiüresedésérõl szólnak Fájdalmában és szomorúságában is két fennkölt példával szolgált egyházi életünk az elmúlt év második felében. "Mondottam, ember küzdj, és bízva bízzál! " Ezt az üzenetet kiáltotta Rázmány Csaba Béla püspökünk július 30-i és Kelemen Miklós lelkészünk december 11-i búcsúztatása Hõgyes Endre utcai templomunkból. Mire példa ez a két fájdalmas búcsúztatás Példa arra, hogy minél többen, minél jobban becsülünk és szeretünk valakit, annál fájdalmasabb tõlük a búcsúzásunk. De minden búcsúzás után van vigasztalás is. Példa arra, hogy minél gazdagabb az elköltözködõk élete, annál nagyobb érték az utánuk maradó hagyaték. 1568 tordai vallásbéke north. Többet õk már nem hagyhatnak ránk, Rázmány Csaba nem viseli tovább a püspöki palástot, Kelemen Miklós nem írja tovább könyveit, de nekünk van mit õriznünk áldott örökségükön. Búcsúztatásuk erre szolgál példa gyanánt a hátramaradottaknak. De példa-e ez a két búcsúztatás arra, hogy nekik megérte végig élni az életüket, végig küzdeni küzdelmüket, végig szenvedni szenvedésüket Lehet-e erre igennel, vagy nemmel válaszolni A választ csak Istennél lehet megtudni, de Isten mindenikünkben ott van, mint a szeretet lelke és lelkiismerete.
Erdély e téren messze megelőzte Európa fejlettebb, nyugati részét, a vallási toleranciában példát mutatott a világnak. Államvallás nem volt, az uralkodói hatalom fölötte állt az egyházinak, de nem volt joga a vallások között bármilyen szempontból különbséget tenni. A vallási türelmetlenségben izzó Európában Erdély a felekezeti béke szigete lett, e törvény tiszteletben tartása teremtette meg annak lehetőségét, hogy a keresztény felekezetek viszonylagos békében élhessenek egymás mellett, saját szellemi értékeikkel gazdagítsák szülőföldjüket. 1568 tordai vallásbéke n. A Magyar Unitárius Egyház az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét. Az Erdélyben megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harmincéves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg. MTI / Felvidé
Végül a közösség túlélhette a zsarnokokat, mert "az európaiak mindig többségben voltak azokkal szemben, akik Európa, a kultúra, az identitás és az életforma felszámolására törtek". Ugyanakkor "belegondolni is elborzasztó", milyen fenyegetéssel néznek szembe az európai keresztények, köztük a különösen hányattatott történetű unitáriusok, az európai nemzetek, és az Európában egyenjogúságot élvező nők, ha Európán belül az a gondolkodás kerül többségbe, amely mindezeket nem értéknek, hanem eretnekségnek tekinti - tette hozzá Lázár János. 1568 tordai vallásbéke east. Kövér László köszöntőjében felidézte: a mohácsi csatatéren megroppant, később egységét és önrendelkezését is elvesztett magyarságot az "európai történelemcsinálók elmúlásra ítélték", de az európai kultúrától olyan ajándékot kapott, melynek birtokában megmaradhatott magyarnak. Ez az ajándék az "anyanyelvi hitélet, oktatás és kultúra áldását hordozó" reformáció volt. "Elődeink azonban nem maradtak adósai az európai kultúrának". A magyarság egyik ajándéka az 1568-ban elfogadott tordai vallásbéke-határozat, amely "világraszóló és világnak szóló tett volt", mérföldköve nemcsak az európai jogtörténetnek, hanem az európai szellemtörténetnek is, a másik ajándék maga az unitárius gondolat és az arra épülő Magyar Unitárius Egyház - mondta az Országgyűlés elnöke.
A több felekezetet megjáró János Zsigmond bölcsessége pedig a mai politikusoknak is példát adhat abból, hogyan helyes és igazságos viselkedni azokkal a politikai versenytársakkal, "más hitűekkel", akikkel valamikor egy akolhoz tartoztak. A türelem (legyen akár vallási vagy politikai) mégiscsak rózsát terem. # emberijogikalendarium # emberijogok2019 Kik vagyunk? Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér. Facebook Soundcloud Iratkozz fel hírlevélre! Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos. Feliratkozom Támogass minket!