A választás előtti napokban az RTL Klub megbízásából készített felmérést a Medián, amelyből az derült ki, az iskolázottságnak döntő szerepe van abban, hogy a kormánypártra voksol-e valaki. A kutatás vonatkozó részletét a Facebookon osztotta most meg az intézet. "Közhely, hogy a választási eredmények látványosan összefüggenek az ország településszerkezetével: a fővárostól a kisebb települések felé haladva egyre nagyobb a Fidesz-KDNP fölénye" - írják. "Más elemzések a települések iskolázottsági statisztikái alapján kimutatták, hogy a szavazást legerőteljesebben meghatározó tényező az iskolázottság: az alacsonyabb végzettség a kormánypárti voksot valószínűsíti. De mivel az iskolai végzettség szintje nagyon erősen korrelál a településtípussal, felmerül a kérdés, hogy vajon nem ugyanannak a jelenségnek a két olvasatáról van-e szó. " A közvéleménykutató az adatok alapján azt a következtetést vonja le, hogy vidéki városokban és a községekben egyaránt fennáll az az összefüggés, hogy az iskolázottság emelkedésével csökken a Fidesz támogatottsága.
A 3 060 706 voks magasabb a négy évvel ezelőtti, és az MSZP-SZDSZ 1994-es szavazatszámánál is. 12 évnyi kormányzás után a jobboldal szimpatizánsi tábora nem csökkent, sőt növekedni tudott. Ebből következik az is, hogy a magyarok kétharmad-pártiak - mondta Tóth Erik. A 2022-es választás újfent igazolta, hogy sem Budapesten, sem a megyei jogú városokban nincs egyértelmű kormánykritikus többség. A fővárosban a Fidesz-KDNP 2018-hoz képest is erősödni tudott, míg az ellenzéki összefogás listán a mostani választáson érte el története legrosszabb eredményét, még a 2010-es eddigi támogatottsági mélypontnál is rosszabbat. Budapesten még mindig, mint politikai blokk a Fidesz a legerősebb - mondta Tóth Erik. 2018-hoz képest 100 ezer szavazót vesztett a baloldal a fővárosban. A 23 megyei jogú városból 19-ben a Fidesz-KNDP szerzett többséget. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a nagyvárosokban a kormánypártok népszerűsége alacsonyabb. Orbán Viktor és a stratégiai nyugalom Az ukrán-orosz háborúra az ellenzék rossz, a magyar nemzeti érdeket és történelmi tapasztalatokat figyelmen kívül hagyó válaszokat adott.
Ráadásul kérdésenként körülbelül 3, 5-3, 6 millióan értettek egyet a kabinettel, ami azt mutatja, hogy még az ellenzéki – vagy legalábbis április 3-án nem a Fidesz-KDNP listáját – támogatók negyede is osztotta a jobboldal álláspontját a gyermekvédelem kapcsán, míg érvénytelenül átlagosan 300 ezerrel kevesebben voksoltak, mint az ellenzék közös listájára. Tehát még van tartaléka a Fidesznek. A baloldali bukás okai Tóth Erik szerint az ellenzéki összefogás nem egyesítette, hanem taszította a kormánykritikus választókat, elsősorban a Jobbik korábbi szavazóit: országosan több mint 700 ezer szimpatizánst vesztett a hatpárti koalíció, míg a Jobbik tábora a 2018-as 1, 1 millióról 500 ezer fő körülire zsugorodott, addig az LMP egykori bázisa is jelentősen meggyengült. A baloldali összefogás 106 egyéni képviselőjelöltjére átlagosan 12, 84 százalékkal kevesebb voks érkezett, mint amennyit külön indulva 2018-ban megszereztek, még Budapesten is 10, 40 százalékot vesztettek. Országos listán pedig 28 százalékkal gyengültek.