2017. 12. 05. Módosítva: 2017. 06. Bár évtizedek, sőt évszázadok óta tudósok sokasága tanulmányozza az agyunk működését, még mindig meglepően keveset tudunk róla. Mi mindenre lehetünk még képesek? Mi, emberek szeretjük azt hinni, hogy még a legjobban működő dolgot is egy kicsit még tökéletesebbé tudjuk tenni. A kognitív képességeinkkel kapcsolatban is sokan így éreznek: ezért lehetnek olyan kelendőek az önsegítő könyvek és "agyfejlesztő" tanfolyamok, és ezért olyan elterjedt az az elképzelés, mely szerint az agykapacitásunk mintegy 90 százalékát nem használjuk ki. Az agykapacitás 10 százalékának mítosza – Wikipédia. Ez valóban rendkívül vonzó gondolat, hiszen azt sugallja, hogy a megfelelő módszerekkel sokkal többre lehetünk képesek – de tényleg így van ez? Tényleg használhatjuk akár az agyunk 90%-át is? A neurológus szakemberek szerint bármennyire is elterjedt és megnyugtató, hogy csak az agyunk kapacitásának egytizedét használjuk ki, mégsem igaz. Bár az agyunkban jól elkülöníthető részek vannak, melyek egy-egy feladatért (pl. a beszédért) felelősek, és időnként egy-egy terület aktívabb, mint a másik, nincsenek olyan részek, melyek "szunnyadnának" - például addig, míg egy speciális gyakorlattal működésre késztetjük őket –, a tudósok szerint szinte folyamatosan használjuk az egész agyunkat, még alvás közben is megfigyelhető némi aktivitás.
A kihasználatlan kapacitás nem jelent "feleslegességet". Az evolúció során az agy növekedésének első fázisai a paleolitikumban történtek, amikor az agy mérete már jelentősen megnőtt, de az eszközkultúrában semmilyen változás nem tapasztalható. Ez arra mutat, hogy az agy evolúciója nem az értelmi képességekkel áll kapcsolatban. Valóban csak az agyunk tíz százalékát használjuk?. Agyképalkotási technikák: Az olyan technológiák mint a PET ( pozitronemissziós tomográf) vagy az fMRI ( funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat) lehetővé teszik az eleven agy működés közbeni megfigyelését. Kimutatják, hogy még álmunkban is az agy valamennyi területe mutat valamilyen szintű tevékenységet. Csak komoly sérülés esetén válhat az agy valamely része "csendes területté". Lokalizált működés: Az agy nem egyetlen tömegként működik, hanem különböző területeit használja fel különböző feladatok elvégzésére. Több évtizedes kutatások történtek ezeknek a területeknek a feltérképezésére, és egyik sem talált funkció nélküli területeket. Mikrostrukturális analízis: az egysejt-elvezetés vizsgálatnál a kutatók egy apró elektródát rögzítenek az agyba hogy megfigyeljék egyetlen agysejt működését.
Vagy amelyik azt érzékeli és értékeli, mennyi széndioxid van a vérünkben, és a megfelelő válaszlépéseket elindítja? Arról nem is beszélve – mint azt az 50 pszichológiai tévhit című könyv szerzői írják -, hogy az evolúció minden bizonnyal nem engedte volna meg erőforrásaink ilyen mértékű pazarlását. Az agyszövet működtetése ugyanis igen drága dolog: míg testtömegünknek csupán 2-3 százalékát teszi ki, a felvett oxigén több mint 20 százalékát fogyasztja el. William James 1908-ban ezt írta: "Lehetséges szellemi és fizikai erőforrásainknak csak kis részét használjuk fel. " [6] 1936-ban Lowell Thomas amerikai író ezt már úgy hozta le ( Dale Carnegie How to Win Friends and Influence People című könyvének előszavában), hogy saját szakállára hozzáadott egy százalékmegjelölést is:,, William James professzor a Harvard egyetemről azt szokta mondani, hogy az átlagember csak a rejtett szellemi képességének tíz százalékát fejleszti ki. " [7] Egy további eredettörténet szerint a hiedelem valószínűleg 19. Az agyunk hány százalékát használjuk ki?. század végi vagy 20. század eleji neurológiai kutatások félreértéséből (vagy félremagyarázásából) adódik.
Egyébként is, miért nőtt volna ekkorára az evolúció során, ha ilyen nagy hányada állna működés nélkül? " Agyunk a legösszetettebb és legbonyolultabb szervünk, amelynek működését még máig sem sikerült teljes mértékben megértenünk. De mekkora részét használhatjuk ki valójában ennek a körülbelül 1, 3 kilogrammos, 100 milliárd idegsejtet tartalmazó csodának? Agyunk hány százalékát hasznaljuk . Évekkel ezelőtt népszerű lett a tévhit, miszerint agyunk 10 százalékát használjuk csak. A köztudatban mindmáig széles körben él az ominózus 10 százalékos határ, azonban több, a közelmúltban készült kutatás is megcáfolta a feltevést. Amerikában publikált tanulmányok szerint ugyanis még a legegyszerűbb feladatok elvégzése közben is aktivitást tapasztalhatunk agyunk szinte minden részében. A tudósok ennek megfigyelésére az úgynevezett fMRI-technológiáját, vagyis a funkcionális mágneses rezonancia képalkotást használták, ennek segítségével ugyanis különféle tevékenységek végzése közben is képesek megfigyelni az agyi aktivitást. Így derült ki az is, hogy még pihenés vagy alvás közben is aktív agyunk legnagyobb része, a szerv aktivitásának százaléka pedig egyénről egyénre változik, és függ az éppen végzett tevékenységtől, de attól is, hogy min gondolkodik éppen az ember.
dendriteket. A krónikus alkoholfogyasztás és az alkoholizmus pedig még ennél is komolyabb következményekkel járhat. Alkoholisták között például gyakori az ún. Korszakov-szindróma, ami többek között a memóriafunkciók romlásával, zavartsággal és mozgáskoordinációs zavarokkal jár. Oka az idegsejtek nagymértékű pusztulása, ami az alkoholistákra gyakran jellemző rossz táplálkozás és az alkoholfogyasztás miatt önmagában is kialakuló tiamin (B1-vitamin)-hiányra vezethető vissza. Agyunk hány százalékát használjuk gyunknak. Súlyos esetekben a máj nem megfelelő működése miatt felhalmozódó ammónia miatt is kialakulhat az agyi funkciók romlása (bár ez gyakran csak súlyos májelégtelenség esetén fordul elő, amit a betegek 80 százaléka nem él túl). Egy szó, mint száz: akármekkora részét használjuk az agyunk bármelyik féltekéjének, ne higgyünk el bármit, amit az interneten olvasunk! Különösen akkor ne, ha a világ legösszetettebb szerkezetéről (az agyunkról) van szó. És vigyázzunk az alkohollal!
Ha pedig valaki az agyának (vagy az agyi funkcióinak) 90 százalékát elveszíti, annak sajnos visszafordíthatatlan következményei vannak, bár a tévhit azt sugallja, hogy így is pont ugyanúgy tudnánk élni az életünket, mint a sérülés előtt. Az elmúlt évtizedekben pedig az orvostudomány diagnosztikai módszereinek köszönhetően pedig működés közben is meg tudjuk figyelni az agyunkat; ezek során pedig nem találtak olyan sejteket, területeket, melyek teljesen inaktívak lennének. Forrás: EgészségKalauz
Az igazság az, hogy ez a 10%-os baromság több helyről is jöhetett, a legvalószínűbb, hogy akkor ragadt meg a köztudatban (helytelenül! ), amikor Einstein egyszer valami kapcsán azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az átlagember az agyának csak tizedét használja ki. Ő ezt arra értette, hogy az átlagember lehetne tízszer olyan okos, tízszer jobb gondolkodó, mint amilyen szinten van ha kiélezné az elméjét tanulással és önfejlesztéssel és NEM arra hogy az agyad 10%-án néha elpötymörögsz valamit, a többi az meg csak holtsúly, könyvtámasz, zombieledel. A valóság az hogy egy ember az agyának közel egészét használja, természetesen nem egyszerre. 21:51 Hasznos számodra ez a válasz? 8/21 anonim válasza: 41% Agykontrollal lehet növelni, nézz utána, szerintem hasznos. 21:58 Hasznos számodra ez a válasz? 9/21 anonim válasza: 29% 1%-at hasznalja minden valaszado:|sajna, baromsagok! 2010. 17:06 Hasznos számodra ez a válasz? 10/21 anonim válasza: 2% A 3. válaszolónak van igaza, de csak 5 százalékát használjuk!