Háromezer-ötszáz jelentkező közül került be az első három közé, az akkor végzős főiskolás Béres Ilona és Szilvássy Annamária társaságában. Ön elmondott egy verset a jelenlévő rendezői kar előtt, amely olyan alkotókból állt össze, mint Várkonyi Zoltán vagy Ranódy László. A szerepet végül Béres Ilona kapta meg, de édesanyja kérdésére a filmszakma jelesei megerősítették: érdemes megpróbálkoznia a színészettel. Két évvel később, első próbálkozásra jutott be a főiskolára, Várkonyi Zoltán osztályába. A felidézett filmgyári élmény minden gátlását feloldotta? A mai napig befelé forduló ember vagyok, ahogyan a férjem, Huszti Péter is az. Vagy amilyen az ön édesapja, Sztankay István volt, akivel később számtalan darabban lettünk partnerek. Pestre felkerülve borzalmasan éreztem magam a kollégiumban, mint egy árva gyerek. Talán az első házasságom is arra ment rá, hogy nem találtam a helyem. Nem voltak gyökereim a fővárosban, minden hétvégén hazastoppoltam. TEOL - 200 éve született Dosztojevszkij, a világirodalom egyik legnagyobb alakja. Budapestet csodáltam, de nem szerettem. Három macskánk volt otthon, de a fővárosban mégis rosszul lettem az ammóniaszagú lépcsőházakban.
Volt apám habitusában valami tanáros tartás, pedagógiai késztetés. Foglalkozása szerint királyi közellátási előadó lett a minisztériumban, amely intézményt kilencszáznegyvennégyben kiköltöztették Németországba. Ott egy szobában éltek édesanyámmal, apám nővérével, és az én 1943-ban született nővéremmel. Anyám honvágya miatt tértek haza, még a háború idején. Édesapjáról erős emlékei vannak? Az egyik 1956-hoz kötődik. Amikor a szüleim érezték, hogy ismét háborúsra fordulhat a helyzet, beköltöztünk anyai nagyapám szobájába. Ott volt minden összekészítve, hogy ha kell, megyünk a málhával a pincébe. Bábaasszony ült a kályha mellett – mai szemmel Gobbi Hildára hasonlított -, mert édesanyám várandós volt a húgommal, aki november kilencedikén világra is jött. Szóval, ültünk ott ebben a különös helyzetben, amikor egyszer csak dübörögni kezdett a környék. DOSZTOJEVSZKIJ - MEGALÁZOTTAK ÉS MEGSZOMORÍTOTTAK / FELJEGYZÉSEK A HOLTAK HÁZÁBÓL - EURÓPA 1983. Apám kézen fogott, kivitt az utcára, együtt néztük, ahogy mennek a szovjet tankok Budapest felé. Miért engem vitt ki, miért nem a nővéremet? Nem tudom, de erős élmény.
A hideg, havas tájban és a szűk belső terekben szinte tapintható a fájdalom... Stáblista:
1849-ben önvizsgálatot kezdett és belefogott első nagyobb regényébe, a töredékben maradt Nyetocska Nyezvanová ba. Dosztojevszkijt anyagi és morális sorsa arra késztette, hogy alaposabban körülnézzen és politika-filozófiai gondolatait megfogalmazza. Az író a Petrasevszkij-kört látogatta, melyben a pétervári tisztikar és értelmiség csoportosodott, és melynek radikálisabb tagjai kisebb csoportot hoztak létre, hogy titkos nyomdát készítsenek tiltott politikai röpiratok terjesztésére. A terv nem valósult meg, mivel 1849 tavaszán a rendőrség lecsapott a csoportra. Dosztojevszkijt is letartóztatták, kényszermunkára ítélték. Visszatérése után a nagyvárosban újra bekerült az irodalmi- és közéletbe. 1862-ben két és fél hónapos utat tett Nyugat-Európában, bejárta Németországot, Svájcot, Ausztriát, Franciaországot, Olaszországot. A halálra ítélt Dosztojevszkijjel a vesztőhelyen közölték, hogy "csak" száműzik » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Utazásai során a társadalmat, az embereket figyelte meg. Hazatérve megjelentette különös művét, a Téli jegyzetek nyári élményekről útirajzot. 1861-ben megjelent Dosztojevszkij esztétikai cikke, melyben elhatárolódott a "tiszta művészet" képviselőitől és az irodalomból közvetlen hasznot húzni kívánóktól.
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft