Az ifjúság nevelése az iskola mellett a cserkészet és a leventemozgalom keretében történt. Az egyházi iskolák Az állam és az egyház összefonódása következtében a modernizálást célzó reformok nem nyirbálták meg az egyházak szerepét az oktatásügyben. Az elemi iskoláknak több mint a fele, a gimnáziumok és a tanító(nő)képzők nagy többsége felekezeti jellegű volt. Az állami intézmények a szakirányú képzésben azonban egyértelműen meghatározóak voltak. A nagy múltú és széles látókörű katolikus szerzetesi gimnáziumok, református és evangélikus középiskolák és kollégiumok, egyes nagy tekintélyű állami középiskolákkal egyetemben, a valóban hazafias és valláserkölcsi nevelés keretében európai színvonalú műveltséget közvetítettek. (Gergely Jenő: Magyarország története 1919 őszétől a II. világháború végéig. Horthy korszak tétel. IKVA, Budapest, 1991. ) Az egyetemek, Magyar Intézetek Az egyetemek a népoktatáshoz hasonlóan kiemelt támogatásban részesültek. Debrecen, Szeged, Pécs egyetemi város lett. Szegeden a kolozsvári, Pécsett a pozsonyi egyetem tanáraival szerveződött új egyetem.
A Horthy rendszer jellege Az első világháborút követően, 1920. március 1én Horthy Miklóst választják Magyarország kormányzójává. Ezt követi a trianoni békeszerződés 1920 június 4 én 1921- től Bethlen István a miniszterelnök 1931-ig és az ő nevéhez fűződik a bethleni konszolidáció kifejezés. Magyarország ekkor mind gazdaságilag, mind politikailag válságban van. Nem csak a háború okozta vereségekkel kellett szembenézni (életkörülmények romlása, háborús gazdaság helyett békés termelés stb. ), hanem a Monarchia felbomlásával is, ami piacvesztéssel, a tőke- és munkaerő-áramlás megszűnésével járt. Ezt tetézték még a területvesztés következtében fellépő problémák, melyek minden ágazatot nehéz helyzetbe hoztak (pl. közlekedés) A politikai életben is súlyos válságidőszak volt. GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ: a gazdaságban jelentős szerkezeti átalakításokra volt szükség. A Horthy-rendszer jellege | doksi.net. Pl az élelmiszeripar, a gépgyártás és a vasipar túlméretezetté vált, ezért a korábban fejletlenebb könnyűipar fejlesztésére tették a hangsúlyt (pl.
Elképzeléseit a választójog újbóli korlátozásával kívánta elérni. Beszűkítette a hatalom társadalmi alapját Erős kormánypártra volt szüksége ezért híveivel belépett a Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába és létrehozta az Egységes Pártot. Bethlen a szélsőségekkel szemben Teleki Pál politikáját követte: a szélsőjobb politikai szervezkedéseit betiltotta, a kommunisták szervezkedéseit a rendőrség bevonásával próbálták felszámolni. A belső nyugalom és a nyugati világ elismerése érdekében kiegyezett a szociáldemokratákkal: Bethlen – Peyer egyezség 1921, a szociáldemokraták vállalták, hogy nem szervezkednek földművesek, közalkalmazottak és vasutasok körében, cserében Bethlen biztosította a párt szabad működését és parlamenti képviseletét. Korlátozott parlamentáris rendszert alakított ki: szélsőséget visszaszorította, az ellenzéki pártok is csak korlátozottan vehettek részt az országgyűlés munkájában, így a népesség jelentős része nem kapott valódi képviseletet. Horthy korszak tetelle. Ezen kívül alapvető külpolitikai feladat volt az elszigeteltség oldása és az egyenjogúság kivívása (Magyarországot felvették a Népszövetségbe 1922ben) Idetartozik továbbá Klebelsberg Kuno kultúrfölény programja stb.
Az igen mérsékelt céloknak megfelelően végül az ország megművelt területének mintegy 8, 5%-át osztották ki az igénylők között. Az igénylők általában törpebirtokokat kaptak. Ebből nem lehetett megélni, így előbb-utóbb tönkrementek. Teleki fontos feladatának tekintette a kormányzati hatalom megszilárdítását. Személyes felügyeletével számolták fel a különítményeket, és véget vetettek erőszakos, gyilkosságoktól sem visszariadó tevékenységüknek. 2. Horthy korszak tête de lit. Bethlen István Gróf Bethlen István 1921 áprilisában vette át a miniszterelnökségi tisztséget. Alapvetően konzervatív nézeteket vallott. 2. 1. Belpolitikája A miniszterelnök 1921 decemberében megegyezést írt alá a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel. A Bethlen-Peyer paktum biztosította az MSZDP, a szakszervezetek és más munkásegyesületek működését a törvényes keretek között. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, a postások és a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról, valamint az agrárproletariátus szervezéséről. Mindeközben 1921 novemberében a nemzetgyűlés elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt.