Az 1969-ben Doktay Gyula építészmérnök alapította hatvani múzeumnak 1973-83 között Kovács Ákos néprajzkutató volt az igazgatója. Vezetése idején országos jelentőségű képzőművészeti és néprajzi, valamint a két terület határműfajait bemutató kiállításokat szervezett. Kiemelkedő jelentőségűek voltak többek között, 1974-ben a Moholy-Nagy László tábori levelezőlapjait, 1975-ben Román György, Lesznai Anna, Korniss Dezső műveit, valamint 1976-ban a konceptuális fotót bemutató, Beke László és Maurer Dóra rendezte Expozíció, Fotó/ művészet című kiállítások. Értékes 20. századi, hangsúlyosan grafikai, de ugyanakkor néhány nagyon jelentős festményt is tartalmazó képzőművészeti anyaggal (Kokoschka litográfiák, Lesznai Anna hagyatéka, Moholy-Nagy László, Korniss Dezső, Kondor Béla, Barcsay Jenő, Román György, Lakner László, Deim Pál, Maurer Dóra stb. Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan. ) gyarapította a korábban csupán helytörténeti anyagra szorítkozó gyűjteményt. A múzeum 1974-ben vette fel Hatvany Lajos nevét. A rendszerváltás óta a múzeum képzőművészeti kiállításainak köre és gyűjteménye többek között romániai magyar alkotók és kortárs képzőművészek (Bukta Imre, Palkó Tibor, Elekes Károly stb. )
Minden múzeumigazgató Hatvany Lajos 1945-ös javaslatát igyekezett megvalósítani, hogy a Grassalkovich (Hatvany)-kastélyt a művelődés szolgálatába állítsák és itt kapjon helyet a múzeum. Részletes terveket dolgoztak ki a költözködésre, de a felújítás anyagi okok miatt elmaradt. [2] Végül 1996-ban az önkormányzat a még mindig felújításra váró kastély helyett egy másik belvárosi, volt Grassalkovich-ingatlant, az úgynevezett Sörfőző házat ajánlotta föl. 1996 szeptemberétől ebben az épületben tevékenykedik a múzeum, itt megoldható az állandó és időszaki kiállítások, valamint az irodák és raktárak elhelyezése is. Hatvany Lajos Múzeum | exindex. [4] A múzeum később – talán politikai okok miatt – igyekezett eltávolítani magától Hatvany Lajos nevét, és bár hivatalos elnevezését nem változtatták meg, épületének falán a Hatvani Értéktár valamint a Múzeum Serfőzde feliratok szerepelnek. A múzeumban rendszeresen mutatnak be értékes időszaki kiállításokat. 2020 nyarán az intézmény fő attrakciója Pákh Imre Munkácsy -gyűjteménye egy részének bemutatása volt.
A belső helyiségek felújítottak, nagyrészt használatban vannak. Az eredeti lépcsős feljáró egykor szabadon álló pilléreit befalazták. Sajnálom, így még nem jártam sosem. Bemutatkoztam a portán, elmondtam, mi járatban vagyok és hová küldöm a képeket. Ez után két embernek is telefonáltak, hogy engedélyezi-e belső képek készítését. Mikor a válasz megjött, közölték, hogy még azt is meg kell várnom, míg az igazgatónő majd valamikor személyesen jön, és személyesen engedélyez. Egyikük azt mondta, addig fotózzak bátran. Másikuk leállított, hogy: "Ne! " Ekkor elköszöntem és eljöttem. Ezért van a jelentésemben csak két kép. Az épület egyébként kiváló állapotban van. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
Egyetemi tanulmányait Magyarországon és Németországban folytatta. Magyarországon elsősorban Gyulai Pál volt rá hatással. 1905 -ben szerzett bölcsészdoktori diplomát. Három évvel később, 1908 -ban Ignotussal és Fenyő Miksával megalapították a Nyugat című folyóiratot, mely a 20. század első harmadában a legnagyobb hatású irodalmi lap volt. 1911 -ben Osvát Ernővel való személyes összetűzése miatt megvált a Nyugat tól, és több évre Berlinbe költözött. 1917 -ben tért vissza Magyarországra, ekkortól a Pesti Napló, majd az Esztendő című lapok szerkesztője volt. Az 1918 - 19 -es polgári forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács tagja és a Vörösmarty Akadémia egyik alapítója volt. A Tanácsköztársaság végén Bécsbe emigrált, lakóhelyül a lainzi Hermész-villát bérelte ki, [1] ahol a kor számos magyar irodalmi személyiségét látta vendégül, majd Berlinben és Párizsban élt. 1927 -ben költözött vissza Magyarországra; ekkor a Horthy-rendszert bíráló "nemzetgyalázó" írásai miatt bíróság elé állították, és másfél év börtönre ítélték, de külföldi nyomásra végül kegyelmet kapott.