Először fából kifaragták és simára esztergálták a mintát. Ezután ezt kettévágták és agyagba nyomták. Az agyag megszáradása után a két részt összeillesztették és vaskapcsokkal rögzítették úgy, hogy egy agyaggal bevont farudat helyeztek a cső hossztengelyébe. Végül az üreget kiöntötték. A szükségmegoldás eredményes volt. Az ágyúk elkészültek. November 27-én ott álltak Sepsiszentgyörgy piacán. Domján áron szalai. Az ágyúöntő személyesen állt a löveg mögé és első próbalövése célba talált. Az ezermester bebizonyította a katonai parancsnokoknak, akik kételkedtek a sikerben, hogy tud jól működő ágyukat önteni. A lelkesedés óriási volt. A háromszékiek ágyúkkal indulhattak harcba. Gábor Áron fellépése csodás változást idézett elő a székelyek hangulatában, önbizalmuk visszatért és már harcolni akartak mindnyájan. November 29-én a hídvégi csatában bevetett hatfontos bronzágyúk győzelemre segítették a székelységet. A császáriak annyira meglepődtek, hogy Puchner tábornok a következőket írta naplójába: "A beérkezett jelentések szerint, francia tüzérség tartózkodik Háromszéken. "
A helybeli fegyvergyártásnak köszönhetően 1849. elejére – Bem apó parancsnoksága alatt – egész Észak-Erdély megint magyar kézen volt. 1848. november 28-án a sepsiszentgyörgyi szék-gyűlés a fegyveres ellenállás mellett döntött, és megbízta Gábor Áront a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével. Hermányban, Kézdivásárhelyen, Szentkeresztbányán szinte minden anyagi alap nélkül a fegyvereket gyártó telepek sorát teremtette meg. A lakosok mindenütt lelkesen résztvettek az ágyúöntés és fegyverkészítés munkájában: a nők főzték a salétromot, az öregek gyártották a puskaport, a gyermekek öntötték a golyót, a férfiak pedig puskát s nemzeti színre festett lándzsát ragadva "elkergették Heydte császári tábornokot a szász és oláh czimboráival együtt". Gábor Áron ágyúi részben 3 fontosak, részben 6 fontosak voltak. Pszichológiai tanácsadás tb támogatással - Pszichológus Pszichológus Válaszol Írta: G. Tóth Kinga. Néhány hónap alatt, 1849. júniusáig, segítőtársaival összesen 73 ágyút öntött, elsősorban az erdélyi templomok beolvasztott harangjaiból. Székelyföld asszonyai felajánlották összes réz- és ónedényeiket (tányérokat és kanalakat is).
Megáldották a Bódi Mária Magdolnáról, a huszonnégy évesen vértanúságot szenvedő munkáslányról készült szobrot. Csütörtök délutánra egy nem mindennapi eseményre gyűltek össze az Érseki Palotában. A lépcsőfordulóban várakozó tömeg azért jött, hogy szemtanúja lehessen annak, hogy Bódi Mária Magdolna szobrát megáldják. Dr. Márfi Gyula érsek, elsőként magát a művészt köszöntötte, aki ajándékba készítette a szobrot az érsekségnek. Turi Török Tibor szobrász elmondta, mindig öröm számára, ha olyas valakit formálhat meg, aki ráadásul még pozitív, szerethető, sőt, tiszteletre méltó személyiség. Bódi Mária Magdolna családja nem volt erősen vallásos, ő mégis átadta magát a kereszténységnek, apácának készült. Gyári munkásként dolgozott, szülei uradalmi cselédek voltak, így nehéz körülmények között nevelkedett. 1945. március 23-án egy szovjet katona támadása elől menekülve érte utol a halál. Utolsó szavai a következők voltak: "Uram, királyom! Végy magadhoz! ".