Pár nap múlva a hazai mozikban is megtekinthető Enyedi Ildikó Cannes-ban debütáló nagyjátékfilmje, A feleségem története. Jobb helyen nem is lehetett volna: Enyedi több mint húsz év után újra a fesztivál versenyprogramjában szerepel (utoljára 1989-ben, első nagyjátékfilmjével, Az én XX. századom mal volt jelen az Un Certain Regard-szekcióban – a szerk. ), Füst Milán, és az irodalmi Nobel-díjra jelölt, több mint húsz nyelvre lefordított azonos című regénye pedig pont egy ilyen nemzetközi koprodukciót érdemelt. Kritika. Amikor egy film képes felülírni a fantáziát… – A feleségem története (2021). A tízmillió euróból készült magyar, német, olasz és francia film fogadtatása vegyes volt. Nem véletlen. Füst a könyvet 1935-ben kezdte, majd 7 év után, 1942-ben fejezte be. A történetet többféleképpen értelmezhetjük – és az azóta eltelt 80 év sem könnyítette meg a helyzetünket. A holland Jakob Störr a huszadik század klasszikus férfija, aki "hat láb és egy hüvelyk magas ember s kétszáztíz font". Szeret jókat enni, nem veti meg az alkoholt és a cigarettát, nem mellesleg hajóskapitány.
Nem volt ez másképp a korai filmekben sem, ám ahogy haladunk előre az életműben, egyre egyértelműbb eszközökkel teszi ezt. A Simon mágus (1999) utáni sokéves hiátus után elkészült Testről és lélekről (2017) olyan volt, mint egy mágikus találkozás a korábbi szerzői atmoszférikusság és a korunkra jellemző triviális filmnyelvek között. A feleségem története 1945 ig. Egyértelmű, hogy Enyedire igen jelentős hatással volt, hogy elkezdett tévésorozatokat rendezni ( Terápia és társai), a négy évvel ezelőtti művében így az egyediség immár elsősorban gondolati téren volt jelen (röviden: közös álom szarvasként), mintsem a mű képi világában. A feleségem története több szempontból izgalmas vállalás volt ezek után. Például a rendező szerzőiből modernre váltása után bármit megfilmesíthetett, így elővette egy régi szerelmét, Füst Milán regényét, amely nagyon régi terve volt a szerzői korszakból, amelyet sok vívódás után elvetett, és az adaptációt újrakezdte a nulláról. Így a mostani verzió már egy újragondolt szerzői korszak eredménye, amelynek kapcsán furcsa vagy sem, annak konvencionalitása a legszembetűnőibb tény.
Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Bernardo Bertolucci - Álmodozók), Josef Hader (Stefan Zweig - Búcsú Európától), Ulrich Matthes (Bukás), Udo Samel (Babilon Berlin), Jasmina Trinca (Fortunata), valamint Funtek Sándor, Hajduk Károly és Mácsai Pál. magyar-német-olasz filmdráma, romantikus film, 169 perc, 2020 Eredeti angol, francia, holland nyelven, magyar, angol felirattal Rendező(k): Enyedi Ildikó Szereplő(k): Léa Seydoux, Gijs Naber, Louis Garrel, Josef Hader Forgalmazó: Mozinet PREMIER: 2021. A feleségem története port. 09. 23. → IMDb adatlap
Mégis, amíg a tengeren magabiztos és megkérdőjelezhetetlen, a szárazföldön már annál bizonytalanabb. Füst kizárólag az ő szubjektív szemszögéből meséli el a történetüket feleségével. Ez nem kis kihívás rendezői szempontból, ha a film a regény hangulatához és történetéhez hű akar maradni. A feleségem története egy átvert férj története? – kritika - Hamu és Gyémánt. Störr kapitány egy nehéz vacsora után magához rendeli teherhajójának szakácsát, hogy újabb gyomorpanaszáról számoljon be neki. Rövid eszmecsere után arra a logikus következtetésre jutottak, hogy a probléma minden bizonnyal a feleség hiánya miatt újul ki rendszeresen. A férfi az egyik utolsó határozott döntését hozza, és már egy párizsi ebéd közben kijelenti barátja, Kodor előtt: elveszi feleségül az első nőt, aki belép az étterem ajtaján. Meg is jelenik Lizzy, az 1920-as évek párizsi nője, aki belemegy az esetlen hajóskapitány játékába. Störr nem is járhatott volna jobban – gondolhatnánk. Enyedi egy kitűnő ötlettel saját és a nézők dolgát is megkönnyítette azzal, hogy a történetet fejezetekre bontotta Störr kapitány botladozásai 7 leckében alcímmel.
Störr Jakab holland teherhajó kapitány egy nap egy kávézóban ülve fogadást köt, hogy elveszi feleségül az első nőt, aki belép. És besétál Lizzy... Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét. Füst Milán regénye alapján. Eredeti cím: The Story of My Wife dráma, romantikus 169 perc Magyar mozi premier: 2021. 09. A feleségem története duration. 23. Störr Jakab holland teherhajó kapitány egy nap egy kávézóban ülve fogadást köt, hogy elveszi feleségül az első nőt, aki belép. Füst Milán regénye alapján.... Teljes szöveg » Szereplők Előzetesek, videók Kritikák, cikkek Podcast beszélgetések
Ebben a forgatási módszerben persze ott a baki lehetősége, ügyelni kellett rá például, hogy a belső és a külső snittben a függönyök stimmeljenek. Láng Imola, Enyedi Ildikó (Fotó: Baski Sándor) Enyedi ehhez kapcsolódva elmesélte, hogyan sikerült egy hasonló kontinuitási hibát elkerülniük. A film elején látható egy rövid jelenet, amelyben a tisztiszolga felviszi a konyhából a vacsorát Störr kapitánynak, a kellékes azonban egy olyan kristálypoharat tett a tálcára, amelyből csak egy van. Enyedi Ildikót a regény mellett a saját élete is inspirálta A feleségem története készítésekor | Filmsor.hu. Mindez azért jelentett problémát, mert ezt a jelenetet 3 országban, 11 helyszínen forgatott képsorokból állították össze (többek közt egy orosz szárazdokkban, egy jégtörő hajón és az épített díszletben), vagyis úgy kellett arra az egyetlen pohárra ügyelni hónapokon át, mint a hímes tojásra. Amikor sikerült megúszni baki nélkül a felvételt, a kellékes szó szerint pezsgőt bontott. A legnagyobb kihívást az a jelenet jelentette, ahol lángba borul a hajó. Két alkalommal használtak csak zöld hátteret, ez volt az egyik.
Enyedi Ildikó a filmje főhősei és saját élete között is párhuzamot vont Elmondta, hogy 32 éve él együtt a német férjével, akivel az első együtt töltött éjszaka után elhatározták, hogy összekötik az életüket. Azóta sokat tanultak egymástól, de a rendezőnő emlékszik még arra az időre, amikor nem volt könnyű megértetni a férjével, hogy mit is szeretne. Ugyanakkor úgy érezte, hogy kimondani, mit szeretne, az nem ugyanaz, mint kérés nélkül megkapni, s magának a kérésnek a kimondását is kudarcnak érezte volna. A férje egy vidéki utazásuk során éppen azért kezdett el sírni, mert nem tudta kitalálni, hogy mit is akar tőle a felesége. Második gyerekük, a fiúk megszületése viszont nagyobb empátiára késztette Enyedit, akkor jött rá, hogy mennyire törékeny és sérülékeny lehet egy férfi a mai világban. Ekkortól kezdve kezdte igazán megérteni a férjét, és teljesen megváltozott a kapcsolatuk. Credit: Mozinet/Csata Hanna A filmjéről is úgy gondolja a rendezőnő, hogy pozitív kicsengésű, miután Störr kapitány számára a világ sokkal szélesebbre tárul a történet végére a kezdetekhez képest, jóllehet ez az érzés akár félelmetes is lehet, mert nincs mibe kapaszkodnia az embernek – ismerte el Enyedi.