Szerkesztőségünket megkereste a Weiss család két utódja, akik személyesen élték át azt, amit Závada Pál legújabb könyvében regényes formában megírt. A könyvhöz fűzött reflexióikat az alábbiakban közöljük. A levél szerzői, Strasser Daisy és Borbély Sándor Mint Weiss Manfréd (WM) utódjai, személyesen vettünk részt az SS által szervezett menekülésben, 1944 májusában. Csodálkozva olvastuk Závada Pál "Hajó a ködben" című könyvét családunkról. Chorin Ferenc a könyv főszereplője, de a Weiss-Kornfeld-Mauthner család tagjai szintén szerepelnek. Meglepetésünkre új rokonokkal találkoztunk. Igy Kohner Artur báró Helen feleségével lép fel, mint Chorin Ferenc sógora. Kohner Adolf báró Helen nevű feleségével egy ismert nagybirtokos és nagyiparos volt. Viszont se rokoni, se másféle kapcsolatban nem állt a Chorin családdal, és a WM művekhez se volt semmi köze. Valériusz Ilona (Lola), a könyv egyik hőse, Mauthner Gustav özvegye. Mindkettő fiktív személy. Mauthner Alfrédnek három testvére volt, de Gustav nem létezett.
S ha azt mondjuk, hogy – túl a stíluson is – akad ilyesmi, akkor kérdés, hogy ez a "hozzáadott érték" mennyire legitim. Mennyire lehet az? Mennyire kell annak lennie? Olvasóként mit várunk/várhatunk el az irodalmi műtől? … ha a fenti kérdésekkel elkezdünk (a magunk örömére) érdemben foglakozni, akkor a regény már nem hiába született! A HAJÓ A KÖDBEN cselekménye a második világháború utolsó szakaszában, Magyarország német megszállásának idején játszódik – közben persze komolyabb terjedelmű visszatekintéseket tartalmaz. Szereplői a Weiss Manfréd vállalatbirodalmát megöröklő családtagok, elsősorban a gyermekek és hozzátartozóik. Egy nagyjából ötven fős nagycsalád, melynek jelentős része kikeresztelkedett zsidókból áll, akik azt hitték, hogy zsidóságukat sikerült maguk mögött hagyni, s az, amit az ország iparáért, kultúrájáért, működéséért tettek eddig, megvédi őket a zsidókat érő csapásoktól. Persze, tudjuk, hogy ez nem így történt, ahogy azt is tudjuk, hogy nekik – vagyonuk feláldozásával – lehetőségük volt arra, hogy mentsék az életüket!
2014. június 19., 06:00, 701. szám Ködben ül a Tátra orma, Ködben a paloták tornya És itt és ott, néha-néha Lobban egy picike fény És megfeszül a vitorla. Magyar tenger ez a tenger, Vésszel, köddel, gyötrelemmel Szeljük árját néhány százan: Jaj, vajon mi lesz velünk? Nincsen itt part, nincsen ember. És hajózunk, szállunk, szállunk, Sohase lesz megállásunk: Egy köd-ország Magyarország S hogyha Új jön, újra köd, Köd előttünk, köd utánunk. Valamikor ki kell kötni, Valaminek kell már jönni, Valahára mutassuk meg: Ágyúk vannak a hajón S az ágyúk tudnak dörögni. A Hajó a ködben jellegzetes Ady Endre-vers. Aki rokonságot fedez föl e költemény, és például Az eltévedt lovas között, az nemigen fog mellé. Abban az Ady-versben is ott a kísértetiesség, a lezárt szemhatár, a kilátástalanság. Ahogy Az eltévedt lovas ban a lovas jelképezi az egész magyarságot, úgy ebben a versben a hajó. Ám e hajó még nem minden; ehhez hozzátartozik a köd is. E kettő együtt alkotja a magyarságot. Kísérteties közeget érzékelünk: hiányzik a part, hiányzik az ember, és hiányzik az "Új", ami sok minden lehet: hír, kiemelkedési lehetőség, "part", remény.
Az erkölcsi dilemma persze ebben az, hogy vannak egyenlők és még egyenlőbbek, hiszen a vidéki zsidó iparosnak vagy szatócsnak nem volt adott az az opció, hogy megvásárolja az életét. Klasszikus pénzt vagy életet szituáció alakul ki, melyben az örökösök – jobb megoldás híján – egy szerződést kötnek a németekkel, melynek értelmében a csepeli gyárat, minden ingatlan és ingó vagyonukat 25 évre bérbe átengedik a SS-nek, cserébe viszont nem kell osztozniuk a többi zsidó sorsában. Vajon ez kollaborálás? És ha igen, akkor vajon mikor kezdődött, hiszen már évekkel korábban is német repülőgépekhez gyártott alkatrészeket a konszern, vagyis jól prosperált a háborús konjunktúrából, ami meg is látszott a családtagok fényűző életén… A Hajó a ködben szereplői, mint egy kórus, többes szám első személyben beszélnek, így az események közvetlen közeléből tudósítanak. Persze kérdés, hogy kiket takar ez a kórus, kiknek a szemszögéből látjuk a történteket, kik azok a "mi"? S persze erre a kérdésre több válasz is adható: az első nyilván a Weiss-klán, az érintett család tagjai, ez a korántsem homogén, de személyes vitái ellenére is összetartó közösség.
( Nem mennék bele abba, van-e aktualitása annak, ahogy a hatalom birtokosai – látszólag legitim módon – ráteszik kezüket a mások vagyonára. Függetlenül attól, hogy azokat a vagyonokat olyanok birtokolják, akik korábban ezt a hatalmat támogatták…) Závada Pál új regénye sokkal-sokkal izgalmasabb annál, semhogy a recenzens leragadjon az aktualitás, az analógiák és a párhuzamosság kérdésénél. Ezzel majd elbíbelődhet az olvasó, ha megfejtette, hogy kik lehetnek a regény nagy részének többes szám első személyű mesélői, s ők milyen viszonyban vannak az E/1-ben megszólalókkal. A regény "mértani közepe" az a jelenet, melyben Becher alezredes és a Mauthausenből visszahozott Chorin Ferenc tárgyalnak egymással. Azt hiszem, ennél sikerültebben megformált beszélgetéssel egészen ritkán találkozhat az olvasó: a tények, az érzelmek, a lehetőségek és a lehetetlenségek olyan kavalkádja ez, ami szükségszerűen abszurd. Akkor is, ha valóságos! Ez a beszélgetés – mely önálló műként is teljes értékű lehetne – az, amin megfordul a család története, s talán nem túlzás azt állítani, hogy ez az a beszélgetés, amin a regény áll vagy bukik.
A koncertekkel, színházi és irodalmi műsorokkal, kiállításokkal fűszerezett kulturális kavalkád újra három színpadon egyszerre kínál az idén is sokszínű, klasszikus és kortárs kulturális élményt gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A program számos műfajban tartogat különleges kulturális csemegét az ide látogató közönség számára: a színház a muzsika és a költészet szerelmeseinek, a látványos utcai flashmobokat, kiállításokat kedvelőknek, a különleges irodalmi csemegék iránt érdeklődőknek, a könnyed nyárbúcsúztató zenei élményeket keresőknek, a klasszikus és világzenei koncertélményre vágyóknak, a gasztronómia szerelmeseinek, a különleges, kézműves vásári hangulat és élményprogram iránt érdeklődőknek vagy egyszerűen csak a kellemes baráti nyáresti beszélgetésre, közösségi élményre vágyóknak. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> "A feje tetejéről a talpára kell állítani ezt a dolgot, ha az embernek irodalmi ambíciói vannak. " A szerzővel az előzetesen filmszinopszisként létező történeti anyagról, a Weiss-család megelevenedő, valós vagy fiktív alakjairól, a kollaboráció különböző formáiról, Kamenyec-Podolszkijról, irodalom és moralitás viszonyáról, és a ma is bántóan aktuális, átmentett viselkedésformákról beszélgetett Krug Emília.