Vörösmarty Mihály Vörösmarty a magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja, s Byronnal, Victor Hugo-val, Puskinnal állítható egy sorba. Lírai költészete Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője. A közösségi tematika uralkodik verseiben, az óda és az elégia meghatározó műfajai. Szózat Vörösmarty 1836-ban írta a Szózatot, abban a válságos történelmi pillanatban, amikor nyílt szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság között. Művészetében ettől kezdve a líra lesz az uralkodó műnem. Vörösmarty Mihály – A Szózat részletes elemzése – Érettségi 2022. A költemény versformája a skót balladaforma, témája a múltból táplálkozó honszerelem. A forma, a verszene ellentmondást rejt magában, pl. a hosszabb-rövidebb sorok váltakozásával, és a nyolc szótagos sorok átlépésével a következő sorba. A versforma feszültséget rejt magában, így kerete a romantikában kedvelt ellentétek kifejezésének. A Szózat – kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Ez adja a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet. Az egész nemzethez szól közvetlen, bensőséges hangon. Ellentmondást nem tűrő érvsorozattal győzi meg az olvasót.
Ezen körülmények között föltétlen szüksége volt a népnek, nemzetnek a buzdító szvakra. ekkor írja meg Vörösmarty a Szózatot. Tudnunk kell azt is, hogy nem született volna meg ez a vers, ha maga Vörösmarty ez időre már nem fordult volna szembe a nemesi szemlélettel és nem csatlakozott volna egy egyetemesebb népszemlélet felé, ha nem tagadja meg a múlt szemléletét és nem csatlakozik a nemességből kinövő értelmiséghez így munkájával összekapcsolja a jelent a jövővel és szavaiból a tettrekész hazafiasság csendül ki. Vörösmarty mihály szózat elemzése. Hitvallása: "Haza s emberiség". A vers keretes szerkezetű. Az első kettő és az utolsó versszak adja a keretet, benne kisebb módosításokat alkalmazva, mert csak a versben foglalt mondanivaló miatt volt rá feltétlen szükség. Nem pusztán szórendcseréről van szó, melynek következtében egyértelművé válik a hűség kötelességének parancsa. Érdemes felfigyelni arra, hogy az első két versszakban használt főnevek helyett az utolsó előttiben igéket alkalmaz ezzel fokozva az egész költemény dinamizmusát.
A reformkor: A reformkor 1823-1848-ig tartott, tehát a szabadságharccal szakadt vége. Azért hívjuk reformkornak, mert reformtörekvések jellemzik, melyek az 1848-as szabadságharcot készítik elő. A feudalizmus válságának korszakában kialakul a kapitalista átalakulás igénye. Lehetségessé, majd elkerülhetetlenné válik egy polgári forradalom, mely ezt az átalakulást segíti elő. A reformmozgalmakat elsősorban a liberális főnemesség és középnemesség támogatta, akik reformernek számítanak, de forradalmároknak nem. Akik a népet fel akarják szabadítani, de annak megmozdulásától rettegnek. Akik kívánják a polgári átalakulást, de attól félnek, hogy egy gyökeres változás megfosztja őket előjogaiktól. Vörösmarty mihály szózat tétel. A reformmozgalomnak 3 fő követelése volt: – örökváltság – közteherviselés – népképviselet A reformkor alapvető törekvése az volt, hogy a feudalizmus-maradványokkal küzdő társadalmat átalakítsa és a polgári fejlődést elindítsa. Ebben a korban a nép előtt két nagy feladat állt. Először kivívni a nemzeti függetlenséget az osztrákokkal szemben, és megvívni a maguk harcát a feudalizmus erőivel a polgári átalakulásért.
Nem Istenhez fordul, mint a Himnusz beszélője, hanem kortársaihoz, s ima helyett szónoklatot (latin oratio='szónoki beszéd') ad elő, mely erkölcsös magatartásra szólít fel. A vers megszólítottja az egész magyar nemzet (itt és ettől kezdve Vörösmarty műveiben a nemesi nemzet helyett már az egységes magyarság értendő nemzeten, melybe a "munkás pór" is beletartozik). Ugyanakkor a beszélő egyenként, közvetlenül is megszólítja az embereket (E/2. személyű igealakok használatával). Így a hazához való hűséget az egyén személyes ügyévé teszi, a személyes felelősséget hangsúlyozza. Mivel a magyar nemzetnek a beszélő is része, a vers egyben önmegszólító is. Vörösmarty mihály szózat wikipédia. A személyesnek és a közösséginek ez az egybeolvadása emeli nemzeti-hazafias verssé a Szózat ot. Verscím. A cím műfajjelölő. A szózat mint kifejezés ma ismert jelentése: felhívás, kiáltvány, intelem. A verscím azonban nem egészen erre utal, hanem a beszédhelyzetet jelöli meg. Az ünnepélyes, emelkedett hangvételű költői megszólalás hangulatát idézi.
Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kért éltet vagy halált! " Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, melly után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Mihály: Szózat – Érettségi 2022. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.