Lelkes voltam, s nem is figyeltem akkor, hogy mit is mond az idegenvezetőnk arról, hogyan kerül ide a Duna. A földből csak úgy előbukkan? Minden előzmény nélkül? Fotó: dr. Viták a Duna forrása körül - Bagó Tünde. Szalai Krisztián Azóta tudom, hogy ez itt valójában igaz, mert ez a kis karsztforrás Donaueschingenben a földből bukkan elő, s akár a Duna (egyik) forrása is lehet, azzal a 20 másik hasonló forrással együtt, amely a közelben van. De lássuk az évszázados vitákat, amelyek talán előrébb visznek bennünket. A rómaiak, akik ugye a Fekete-erdőt is elnevezték (lásd Miért fekete a Fekete-erdő? cikket) bizonyára összetalálkoztak a Dunával is. Hivatalos forrás ugyan nincs, de azt tartják, hogy a későbbi Tiberius császár, még hadvezér korában nevezte meg a Duna forrásának Donaueschingent, abból kifolyólag, hogy a város határában egyesül a Brigach és Breg folyó, s innen nevezik a folyót Dunának. Valószínűleg ezekre alapozta 1538-ban az egykori százmárkáson feszítő Sebastian Münster azt, hogy a Dounaueschingenben álló kastély parkjában lévő forrás a Duna forrása.
Geisingen ig csodálták a Duna kanyargását, majd Immendingen körül az elszivárgását. A Duna elszivárgása A Duna elszivárgása az egyik legérdekesebb természeti jelenség errefelé. Immendingen határában a Brühl-mező n megtörténhet, hogy egyszer csak a száraz, csupán kövekkel terített Duna-medret találjuk. Itt ugyanis a folyó patakká, majd érré keskenyedik és végül eltűnik a föld alá, ahol egy barlangrendszeren keresztül elszivárog többek között az Aach-forrás felé. Ma már nem teljesen, azzal ugyanis minimum 60 km-rel rövidülne meg a folyó hossza. Mesterséges módon megakadályozzák, hogy teljesen eltűnjön. Marketingkampány egyesíti a Duna erejét - Turizmus.com. Ezután pedig kezdődik a csoda, a mészkősziklák közötti völgy csodája. Beuron körül legszívesebben eldobták volna a bicajt teker(g)őink, mert itt a mészkősziklák között a gyalogtúrák is csábítóak, a panoráma jutalmával kecsegtetnek. (Az egyik látványos túra, a Donauwelle-Eichfelsen 12 km-es panorámaút a beureni kolostor körül található, itt lehet róla tájékozódni). Továbbgurulás Beuronben a kolostor, amelyet 1077-ben alapítottak és ma bencés kolostorként működik (40 szerzetes él itt) vendégszobákkal is rendelkezik.
A világörökségi listára került Duna-menti limesrész a németországi Bad Göggingtől a szlovákiai Izsa községik húzódik. A teljes limes a Római Birodalom idején katonai védvonalként követte a Duna vonalát a mai Németországtól kezdve Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Bulgárián és Románián keresztül. Korábban a világörökségi helyszínek közé emelték a Nagy-Britanniában lévő Hadrianus falát (1987) és Antoninus falát (2008), valamint a Németországban lévő felső germán-raetiai limesszakaszt (2005) is. A listára újonnan felvett területekkel a Római Birodalom egykori határvonala egészen Skóciától Szlovákiáig felkerült a világörökségi listára. Duna forrás németország fővárosa. forrás: MTI Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.