Ha az eszköz beruházásának az értéke nagyobb, mint a fejlesztési tartalék, úgy az adott eszközre felszabadított lekötés összegével csökkentett számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírására az általános szabály vonatkozik, azaz az értékcsökkenést a bekerülési értékre kell számításba venni, azonban azt csak a fennmaradó összegre lehet nulláig leírni. Abban az esetben viszont, ha a fejlesztési tartalék összege megegyezik a beruházás értékével, úgy az eszköz számított nyilvántartási értéke nulla lesz, tehát arra az eszközre a Tao törvény szerint értékcsökkenést már nem lehet érvényesíteni. (A fejlesztési tartalék tehát nem más, " mint az adóalapnál egy jövőbeni beruházás elszámolása a jelenben". ) A fejlesztési tartalék beruházásra történő feloldása csak az eszköznek az adótörvény szerinti értékcsökkenését befolyásolja, a számvitelben történőt nem, így ott továbbra is a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték után kell a számviteli politikában meghatározottak szerint elszámolni.
Az adózók számára a kormányrendelet biztosítja annak lehetőségét, hogy döntésük alapján a fenti szabályt már a 2019-ben kezdődő adóévre (azaz visszamenőlegesen) is alkalmazzák. Abban az esetben, ha az adózó úgy dönt, hogy a kormányrendelet szerinti szabályt már a 2019. adóévre is alkalmazni kívánja, de 2020. május 1-jéig már benyújtotta a társasági adóbevallását, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi. Tekintettel arra, hogy az adózó 2019. évi ("eredeti") számviteli beszámolója ez esetben nem tartalmazza a kormányrendelet alkalmazásával megállapított és lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalékot, a társasági adóbevallás (előzőek szerinti) önellenőrzésével egyidejűleg, a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
). Abban az esetben, ha megvalósul a beruházás, akkor a beruházás értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékot meg lehet szüntetni, azaz vissza lehet azt vezetni az eredménytartalékba. A fejlesztési tartalék feloldása tehát nem az üzembe helyezéséhez kapcsolódik, hanem a beruházás elszámolásához. Nincs arra vonatkozóan törvényi előírás, hogy a lekötést rögtön a beruházás megvalósításakor, vagy csak elég év végén feloldani. Ennek számviteli elszámolási rendjét a vállalkozásoknak célszerű a számviteli politikában rögzíteniük. Bármelyiket választják is, azt következetesen be kell tartani a fejlesztési tartalék feloldásakor. Abban az esetben, ha valamely ok miatt a beruházást nem helyezik üzembe, a kedvezményt akkor sem kell pótlékokkal visszafizetni, az véglegessé válik a beruházás elszámolásakor. Számviteli elszámolása: 1. Az adóalap csökkentésének évében - lekötött tartalék képzése T 413 (Eredménytartalék) – K 414 (Lekötött tartalék) 2. A lekötés adóévét következő négy adóévben - beruházás elszámolása T 16 (Beruházások) – K 455 (Beruházási szállítók) - lekötött tartalék feloldása T 414 (Lekötött tartalék) - K 413 (Eredménytartalék) Kapcsolata az értékcsökkenési leírással Amennyiben az adózó megvalósítja a beruházást és annak elszámolása mellett oldja fel a fejlesztési tartalékot, akkor az eszköz üzembehelyezésekor a számított nyilvántartási értéket csökkenti az adott eszköz beruházása miatt felszabadított tartalék összege.
A fejlesztési tartalék nem "utófinanszírozási rendszerben" működik, így a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. Arra a korábbi, a beruházás elszámolásának adóévében/adóéveiben volt lehetősége tartalékot képeznie a vállalkozónak. Figyeljünk az értékcsökkenés elszámolására! A fejlesztési tartalék a képzésének adóévére vonatkozóan, lényegében egy előrehozott értékcsökkenés-elszámolást jelent, a felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a társasági adóról szóló törvény szerinti számított nyilvántartási értéket, amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel. Az eszköz bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg levonásával fennmaradó részre folytatható az üzembe helyezéstől az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás elszámolása.