Sajnos látszik a mai fiatalokon, hogy egyszerűen képtelenek megtanulni: beszűkült a szókincsük, szinte visszafelé beszélnek, nem ejtik ki rendesen a szavakat, arról ne is beszéljünk, hogy milyen pocsék a helyesírásuk. A magyar nyelv nagyon bonyolult, tulajdonképpen a világ egyik legnehezebb nyelve. Ha fordításra van szükséged, szinte biztos, hogy tudunk segíteni. Nézd meg fordítási nyelveinket, minden európai nyelvpáron kiváló szakfordító munkatársakkal dolgozunk. Árajánlatot adunk 2 órán belül!
Számtalan olyan cikk született már amiben összegyűjtötték a világ legnehezebb (vagy annak gondolt) nyelveit, de ezek a listák soha nem országra szabottak. Ez a lista abban különbözik a többitől, hogy úgy válogattuk ki a nyelveket, hogy melyeket tanuljuk meg mi magyarok a legnehezebben, és azt is elmondjuk, mi az adott nyelvben számunkra a nehéz. Minden, amit tudni akarsz 5 mondatban Rendhagyó módon kezdjük a cikket, egy összefoglalással. Minden nemzetnek más és más a legnehezebb nyelv: mi magyarok például a nyelvcsaládunkhoz tartozó nyelveket – elvileg – gyorsabban meg tudjuk tanulni, és vannak olyanok, amikre egyszerűen nem áll rá az agyunk. A rokon nyelvek könnyen tanulhatóak tehát, de minél jobban eltér egy nyelv a "rokontól" annál nehezebben tanuljuk meg. A legnehezebb az anyanyelvünk, de erre még kitérünk. Íme tehát a lista, amire vártál. 6: A görög Imádunk ott nyaralni, a nyelvet is szeretjük hallgatni, de elképesztően nehezen tanuljuk meg. Ennek több oka is van: az egyik mindjárt az ismeretlennek tűnő görög ábécé a különös betűivel: a magyar emberek többségének már ez nehéz, és akkor még nem beszéltünk a különös szórendről.
A nyelvtanulás mindig komoly erőfeszítéssel jár. Azt ajánlják, először azt tanuljuk meg az idegen nyelvből, ami a miénkhez hasonló, utána az átlátható és megérthető különbségeket, végül a csak az idegen nyelvre jellemzőket. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, Tinta Kiadó, Bp., 2004. Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány?, Balassi Kiadó, Bp., 2001. David Crystal: A nyelv enciklopédiája, Osiris Kiadó, Bp., 1998.
A vietnami ugyanezeket a dallamokat arra használja, hogy egyes szavakat különböztessen meg vele. ) Az olyan nyelveket, melyek tónusokat használnak, tonális nyelveknek nevezzük. Tonális nyelvekért nem kell messzire mennünk, ilyenek Európában, sőt, a szomszédban is vannak, például a szerb/horvát vagy a svéd és a norvég. Ezek azonban csak két tónust különböztetnek meg, és az általában többszótagú szavakban is csak egy-egy hordoz tónust, így ha a nyelvtanuló hibázik is, nem túl nagy a félreértés veszélye. A vietnamiban azonban hat tónus van, és a szavak is csak egyszótagúak: ha a nyelvtanuló eltéveszti a tónust, mondanivalója teljesen érthetetlenné válik. Márpedig téveszteni könnyű: a vietnami tónusok igen közel állnak egymáshoz. Azonban nem csak a tónusok jelentenek nehézséget a vietnamiban. Vannak olyan mássalhangzók is, melyeket igen összetetten képeznek, a zárhangok (p, t) felpattanását a gégében is felpattanás kíséri (mintha a hang ejtése közben nyelnénk). Ilyen hangok azonban a világ más nyelveiben előfordulnak, igaz, csak bizonyos területeken jellemzőek.
A létező nyelvek inkább egy típushoz tartoznak jobban, de mindhárom típus tulajdonságait hordozzák. A ragasztó nyelvekben a szótőre egyenként ráillesztgetjük a viszonyjelölő toldalékokat: "könyveimet". Itt a könyv szótőhöz csatoljuk az -ei birtoktöbbesítő jelet, mert több könyvről van szó, utána az -m birtokos személyjel következik, mert én birtoklom a könyveket, végül a -t tárgyrag eldönti, hogy az alkotott szó a mondat tárgya lesz. A hajlító nyelvekben egy szóelem nyelvtani viszonyok egész sorát hordozhatja, s gyakran a szótövek is váltakoznak. Alapvetően ide tartozik a német és az angol nyelv. Nézzük meg, hogyan váltakozhat egy német szó tőalakja: ich spreche - beszélek, du sprichts - te beszélsz, a tő e-je i lett, er sprach - ő beszélt, itt már a van a tőben. A mondást jelentő der Spruch-ban már u-t látunk, ami többes számban ü lesz: die Sprüche. A magyarban is van tőváltakozás, például a "megy" szó különböző alakjaiban: "megy – ment – mész", vagy a "hó – havat" szópárban. Az elszigetelő nyelvekben a nyelvtani viszonyokat külön elemek fejezik ki, ilyen például a kínai.
A beszélgetés azonban teljesen más férgekből származik, az angol nyelvtől teljesen eltérő nyelvtan és a nehezen elsajátítható szabályoknak megfelelő kiejtésnek köszönhetően. 17 Mandarin A mandarin azon kevés nyelv egyike, amelyet a Külügyi Szolgáltatási Intézet az angol beszélők számára a legnehezebben megtanulható kategóriába sorolt. Az ábécé nagyon bonyolult karakterekből áll; a nyelv tonális; sok idióma van, és a nyelv beszédképessége nem segíti az olvasást. Az elolvasás ismerete még nem is segíti az írás megtanulását. Nem a gyenge szív miatt. 18 japán A japán nyelvtanulás első akadálya az írásrendszer, amely nem ad nyomokat, hacsak nem kínaiul beszél. A nyelvtan úgy tűnik, hogy nagyon egyszerű, de a japán részecskéket is használ, amelyek jelölik azokat a beszédrészeket, amelyeknek nincs angol megfelelője. 19 kantoni A mandarin hangjai kihívást jelentenek az angolul beszélők számára, de a kantoni kétszer annyi hang van, mint a mandarin - összesen nyolc. A képi írási rendszer miatt nem fogja tudni megtanulni a fonetikus olvasást.