A tünetek súlyossága és az érintett szervrendszerek köre egyénenként változhat, és függ a betegséget okozó génhibáktól is. Súlyos esetekben a tüdő, a hasnyálmirigy, a belek is érintettek, máskor a betegségnek csak a hasnyálmirigyre vagy a reproduktív szervekre van hatása. Cisztás fibrosis tünetei. Leggyakrabban a tüdő és az emésztőszervek érintettek a betegségben. Vannak olyan jelek, tünetek, amelyek segítenek a betegség felismerésében: - verejték nagyon magas sótartalma - gyakori köhögés, sűrű felköhögött váladék - gyakori tüdőgyulladás, ill. a tüdő megbetegedései - alacsony testmagasság - súlyvesztés jó étvágy ellenére - emésztési panaszok - újszülöttkori bélelzáródás - férfi meddőség (azoospermia) Mit érdemes tudni a betegség genetikájáról? A cisztás fibrózis kialakulása a CFTR gén mutációihoz köthető. Ez a gén egy olyan fehérjét kódol, amely a sejthártyába épülve klorid-ion csatornaként működik, és a tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-, bél-, reproduktív traktus- és bőrsejtek membránjában felel a klorid-transzport folyamatokért, vagyis ezek egészséges, megfelelő működéséért.
Ha olyan mutáció lép fel, amely ennek a fehérjének a működését zavarja, befolyásolja, akadályozza, az a betegség kialakulásához vezet. Fontos tudni, hogy minden ember két CFTR génnel rendelkezik, egyiket az anyától, másikat az apától örököljük. Ha valakinek az egyik szülőtől kapott génje egészséges, a másik hibás, akkor az egyén cisztás fibrózis hordozó. Mivel a hordozó csak egy hibás génnel rendelkezik, nem lesznek tünetei, mert a másik szülőtől kapott, egészséges génje ellátja feladatát. Ezt teszi a szervezettel a cisztás fibrózis | BENU Gyógyszertár. A cisztás fibrózis recesszív öröklődésű genetikai betegség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahhoz, hogy valaki beteg legyen, mindkét szülőjétől hibás gént kell kapnia. Azt is érdemes azonban tudni, hogy ha valakinek eddig a családjában nem fordult elő ez a betegség, nem jelenti azt, hogy az ő gyermeke sem lesz beteg - ez a recesszív betegségek hátulütője - sokszor generációkon keresztül észrevétlenül öröklődik, mert beteg csak akkor lesz valaki, ha mindkét szülője hordozó, és ő mindkettőjüktől a hibás gént kapta.
Miért jó a szűrés? Amennyiben két hordozó gyermeket vállal, minden terhesség során 25 százalékos kockázata van annak, hogy gyermeküknél kialakuljon ez a súlyos betegség. Amennyiben legalább az egyik szülő részt vesz egy szűrővizsgálaton, mely negatív eredménnyel zárul, a kockázatuk jelentősen csökken. Amennyiben valaki nem hordozó, és ez egy szűrés során kiderül, nagyon kevés esélye van arra, hogy beteg gyermeke szülessen. Abban az esetben azonban, ha valaki hordozó, akkor a partnerét is célszerű leszűrni, mert ha mindketten hordozók, akkor 25 százalékos kockázat van arra, hogy beteg gyermekük születik. Fontos tudni a szűrésekről, hogy ezekkel a mutációk 86-90%-a kiszűrhető. A gyerekvállalás előtti szűréssel tehát meghatározható, hogy mekkora kockázata van annak, hogy beteg gyermek szülessen. Abban az esetben, ha mindkét szülő hordozó, genetikai tanácsadással lehet segíteni a döntésben. Ma már magzati korban, vagy embrionális korban is lehet genetikai vizsgálatot végezni. Ugyanakkor ha egy pár, ahol mindkét fél hordozó, nem vesz részt szűrésen, nagy eséllyel utólag, egy súlyos beteg gyerek születése után fog kiderülni, hogy mindketten hordozók.