A napokban derült ki, hogy újra látogatható a budavári Mária Magdolna Torony, ezért el is látogattunk, hogy megnézzük, mit lát az, aki fellépcsőzik benne. Az "átadást" hosszas előkészítő munka és jelentős építészeti, illetve műszaki felújítást előzte meg. Fotó Rudolf A közel 600 éves műemlék Buda egyetlen, eredeti állapotban megmaradt, gótikus stílusban emelt középülete. Az épület előtti romkertben a Koronázási Palást bronzból készült másolata látható, amely Rieger Tibor szobrászművész munkája. A Budatower közleménye szerint az alkotás különlegessége, hogy "nem pusztán lemásolja, hanem értelmezi és térben megjeleníti az eredetileg sík ábrázolásokat, személyiséget, arcot ad a gazdagon díszített nemzeti ereklye valamennyi szereplőjének. " Az épület első emeleti ablakában 24 tagú harangjáték működik, amelynek legkisebb tagja 8, a legnagyobb csaknem 35 kg tömegű. A bronzból öntött harangokat elektromágneses ütőszerkezet szólaltatja meg, amelyet számítógép által vezérelt, egyedi elektronika irányít.
A főhajót kibővítették, és a nyugati homlokzat előtt elkészült az épület tengelyébe állított, ma is meglévő gótikus stílusú torony. A torony ez után végignézte a törökök ostromát, látta lángokban a vár épületeit, és tanúja volt, hogy a visszafoglaláshoz több európai uralkodó összefogására volt szükség. Látta a város újjáépítését, temploma volt koronázási helyszín, és szolgálta a hadsereget is, az 1944-45 telén zajló embertelen események során a tornyot belövés érte, berendezése elégett, vagy porrá zúzódott a leomló boltozatok alatt. A történelem viharai ellenére a torony ma is Buda egyik legszebb pontján áll, pazar kilátást kínálva az idelátogatóknak. Bónuszunkkal te is megtekintheted, és biztos lehetsz benne, hogy nem csak a panorámától akad majd el a szavad, a történelem szele is meg fog érinteni. A Mária Magdolna Torony első emeleti ablakában 24 tagú harangjáték látható, amelynek legkisebb tagja 8, a legnagyobb csaknem 35 kg tömegű. A bronzból öntött harangokat elektromágneses ütőszerkezet szólaltatja meg, amelyet számítógép által vezérelt, egyedi elektronika irányít.
A hajó belső terének bazilikális elrendezése és méretei ma is jól megfigyelhetők a torony templom felőli oldalán. A török időkben ez volt a vár egyetlen keresztény temploma, amelyet megosztva használtak katolikusok és protestánsok. A tizenöt éves háború (1591-1606) idején elvették a keresztényektől az épületet és ezután, mint muzulmán imahely Fetih (Győzelem), illetve Szaát (Órás) dzsámiként volt használatban. 1686-ban, a város visszafoglalásakor, az ostromban súlyos károkat szenvedett templomnak, egyedül a tornya maradt használható állapotban. Romokat a ferences rend kapta meg, majd építette újjá. A gótikus maradványok lebontása után új, barokk stílusú templomot, mellé kolostorépületet emeltek, a középkori tornyot barokk formában helyreállították. A ferences kolostor rövid életének II. József rendelete vetett végett, aki 1787-ben a rendházat és a templomot bezáratta, gazdag belső berendezését elszállíttatta. 1792-ben a használaton kívüli templomban koronázták meg I. Ferencet magyar királlyá, de ezután még évekig üresen állt az épület.