1. ) 10:00 a szerb templom színpadán zenekarok, táncosok, busócsoportok bemutatói 10:00 a Busóudvar színpadán zenekarok, busók, tánccsoportok bemutatói 10:00 "Kettő az Egyben", vagyis két népi iparművész, egy alkotó műhely (belépődíjas) (Kígyó u. 7/a) 10:30 a Széchenyi téren Sokac táncház Darazsacz István vezetésével, zene: Poklade 11:00 – 13. 00 Találkozás a "Művész Busók – Buso Umjetnici"busócsoport tagjaival a Kanizsai Dorottya Múzeumban. 12:00 a Széchenyi téren Komšiluk együttes koncertje 12:30 Sokac-rév: tánccsoportok, dudások és busók bemutatói, majd a busók csónakos átkelése a Dunán 13:30 Pávkovics István "Páták" emléktáblájának megkoszorúzása a Drugovi busócsoport közreműködésével (Gólya u. Mohácsi busójárás 2020. 36. )
Farsangvasárnap kelnek át a busók csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén. Mohácsi busójárás 2010 relatif. A rendezvény ideje alatt a közönség szórakoztatásáról mások mellett az Alma Együttes, a Poklade, a Kis Kata Zenekar és a Maszkura, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva gondoskodik majd. Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak. A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.
1783-ban már írtak róla Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző farsangi eseményt a helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport honosította meg, azt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Mohácsi busójárás 2020.. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson. A busójárás idei programjáról, a helyszínek megközelítéséről, parkolásról a oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatók részletek.