Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Új, a jogalkotás rendjét szabályozó törvénytervezetet készített a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amelyben Nemzeti Jogszabálytár felállítását is javasolják. Az őszi törvényalkotási programban szereplő tervezetet a kormány eddig még nem tárgyalta. Elektronikus Nemzeti Jogszabálytár - Adó Online. Az Alkotmánybíróság ez év végével megsemmisítette a jelenleg hatályos jogalkotási törvényt, ezért eddig az időpontig újra kell szabályozni a jogalkotás rendjének törvényi szabályait. Az új törvény elsősorban a jogszabály tartalmi követelményeire koncentrál, és szűkebben tárgyalja a jogszabályok előkészítésének eljárási jellegű vonatkozásait. A tartalmi kérdések körében többek közt – a jogalkotási gyakorlatban felmerült problémákra is választ adva – a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdéseit rendezi – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatójából.
Eljárás az amerikai szenátusban Bill Clinton elnök ellen, 1999 A közjogi felelősségre vonás vagy alkotmányjogi felelősségre vonás (elterjedt angol kifejezéssel impeachment) olyan, számos országban létező alkotmányos eljárás, amelynek során az ország törvényhozó szerve vagy legfelső szintű bírósága az ország vezetőjét leválthatja. A közjogi felelősségre vonás különbözik a visszahívás intézményétől, ahol a választók bizalmát elvesztő választott vezetőket népszavazás útján váltják le. Ugyanakkor különbözik ez az eljárás a büntetőjogi felelősségre vonástól is. Jogszabályok gyűjteménye - - Jogászvilág. A közjogi felelősségrevonási eljárások országról országra változnak. A procedúra jellemzően bírósági tárgyalásra emlékeztet, és tipikusan két szakaszból áll. Az első szakaszban valamilyen hatalmi szerv – általában az ország törvényhozása, vagy annak egyik háza – vádat emel a vezető ellen. A második szakaszban egy másik hatalmi szerv – az adott ország államberendezkedésétől függően a törvényhozás másik háza, a legfelsőbb bíróság vagy az alkotmánybíróság – dönt arról, hogy a vád alapján a vezetőt meg kell-e fosztani hivatalától.
A vízitúrázást, kishajóval, csónakkal, vagy vízi sporteszközzel történő vízen tartózkodást, illetve a szabad vízen való fürdést leginkább az alábbi jogszabályok szabályozzák. Mindezek mellett figyelembe kell venni az adott vízterület saját szabályozásait, korlátozásokat. Víziközlekedésről szóló törvény – (2000. évi XLII. törvény, a víziközlekedésről) Hajózási Szabályzat – (57/2011. Hatályos jogszabályok gyűjteménye 2014 edition. (XI. 22. ) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről) Fürdés szabályai – 46/2001. (XII. 27. ) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.