Feltétele ennek, természetesen, hogy a társasági szerződés a tagnak is lehetőséget biztosítson szabályos taggyűlés összehívására. Eredmény felhasználás A társaságok működésének a célja az eredmény, a profit, így a legfontosabb, hogy mi történik akkor, ha van ilyen, hogy használják fel ezt, vagy mi a teendő, ha éppen elmarad, vagy alulmarad a várt értéken? Mivel jogi akadálya nincs, szabályozható már a társaság megalakulásakor az elérni kívánt eredmény felhasználásának elvei (mikor és mire kell felhasználni, mikor kerülhet felosztásra és milyen arányban stb. ) ugyanígy a várt eredménytől való elmaradás esetén követendő eljárás is. Tagváltozás A társaságok életében előbb – utóbb felmerül, hogy valamelyik tag érdekei megváltoznak és már nem a korábbi közös célok vezérlik. Ilyenkor célszerű (lenne) a tagnak és a társaságnak elválni egymástól, azonban hogyan tegyék ezt? Szabályozható a társasági szerződésben az is, hogy meghatározott feltételek esetén valamelyik tag a másik üzletrészét, tagsági jogait magához váltja (megvásárolja), és ha ezt megteheti, ennek értékét milyen módon lehet meghatározni?
Ilyen esetekre alkalmazható lehetőség, hogy valamely tag számára egy adott kérdéskörben a társasági szerződés vétó jogot biztosít. Milyen kérdések lehetnek ezek? Bármi, amit valamelyik tag ilyennek minősít, de tipikusan ilyenek lehetnek pl. a vezető tisztségviselők, vagy a könyvvizsgáló megválasztása, a fő tevékenység meghatározása, az eredmény felhasználása, pótbefizetés, hitel felvétele, tagsági jogok átruházása stb. Hasonló megoldás lehet az ún. javaslattételi jog is, ami azt jelenti, hogy a társaság csak az adott tag által javasoltak közül választhat. (Ez a megoldás azonban számos más kérdést is felvet, pl. mi van, ha nem tesz javaslatot, vagy a tagok a javasoltak közül nem tudnak választani, stb. ) Taggyűlés A társaság legfontosabb szerve a tulajdonosok gyűlése, amit a vezető tisztségviselő (ügyvezető) hív össze, azonban mi történik, ha ő ezt bármely oknál fogva nem teszi meg? Korábban a tagok együttes jelenlétében lehetőség volt a döntésre, azonban a tagok vagy összegyűlnek, vagy nem, vagy döntenek, vagy nem, azonban sok esetben elengedhetetlen a taggyűlési határozat (amit esetleg valamely tag akadályoz) Az új szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a tagok bármelyike összehívja a taggyűlést és így az ezen részt nem vevő tagra is kötelező határozat hozható, vagyis ily módon nem akadályozható a döntés.
A polgári jogi társasági szerződés fogalma a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szerint a következő: Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik. Az egyes szerződéstípusokra vonatkozóan egy egységes minta (iratminta, nyomtatvány, sablon) adása nehézkes, sok hibát rejthet, hiszen a tényleges tartalma alapján minden jogügylet más. Ezért ha szerződésével kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon bizalommal kollégáinkhoz a honlapon feltüntetett elérhetőségek bármelyikén, ahol a szerződésszerkesztés személyre szabott ügyvédi díjáról és egyéb költségeiről is tud érdeklődni. A szerződés szerkesztés munkadíja általában a szerződéses érték: 0, 5-1, 2%-a + áfa, de általában minimum: 40. 000. - forint + áfa.