Az Európai Tanács 1993 júniusában, Koppenhágában tartott ülésén egyetértett abban, hogy az Európa-megállapodások kal rendelkező közép- és kelet-európai országok, amennyiben úgy döntenek, az Európai Unió tagjai vá válhatnak. A jövő évtized első felében a közép-keleteurópai országok az Európai Unió tagjai vá válnak. Az EUállampolgárság ugyanúgy erősebb a nemzeti állampolgárságnál, mint ahogyan például a német állampolgárság erősebb a bajor állampolgárságnál. A bajoroknak három szinten van állampolgárságuk: mint bajoroknak, mint németeknek és mint az Európai Unió tagjai nak. Lásd még: Mit jelent Európai Unió, Tagállam, Konvergencia, Döntéshozatal, Tagállamok?
Az üléseken részt vehetnek továbbá az Országgyűlés elnöke által meghívott más személyek. A miniszterelnök az általa az Európai Tanács ülésén képviselni kívánt álláspontról a nyilvánosság kizárásával tájékoztatja az Európai Uniós Konzultációs Testület tagjait, s megvitatja azt a résztvevőkkel. Hasonló megbeszélés tartható egyéb stratégiai jelentőségű uniós politikai eseményekről (pl. diplomáciai csúcstalálkozók); amennyiben a konzultációs ülést nem hívják össze, a Kormány írásbeli tájékoztatást köteles adni az adott eseményről. Az Európai Tanács ülését követően - a HHSZ alapján - a miniszterelnök az ülés kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az Országgyűlés ülésén napirenden kívül felszólalhat, vagy - az Ogytv. alapján - a Kormány tájékoztatja az Európai Ügyek Bizottságát. A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlést Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. Az Országgyűlés ellenőrzési eszközei közé sorolható az a rendelkezés is, amelynek értelmében az Országgyűlés meghallgathatja a Kormány által a Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak javasolt személyeket.
Ennek parlamenti eszközei (interpellációk, kérdések, bizottsági meghallgatások, parlamenti vitanapok) uniós ügyekben is alkalmazhatók. Az Ogytv. 69. §-a a Kormány tájékoztatási kötelezettségének egyéb eseteit is meghatározza: Különleges módon teljesíti a Kormány tájékoztatási kötelezettségét az Európai Tanács üléseivel kapcsolatban. Az Európai Tanács az Európai Unió stratégiai intézménye, tagjai a tagállamok állam- illetve kormányfői, saját állandó elnöke és az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot a miniszterelnök képviseli az Európai Tanács ülésein. Az üléseken kiemelt jelentőségű, stratégiai döntések születnek, amelyek azonban nem bírnak jogszabályi kötelező erővel. Ezekben az ügyekben - a lehető legszélesebb körű konszenzus megteremtésének céljával - a miniszterelnök előzetes tájékoztatót tart. A tájékoztatás az ún. Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén történik, amelyen az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányossággal foglalkozó bizottság elnöke és a külügyekkel foglalkozó bizottság elnöke vehetnek részt a törvény alapján.
Honlapunkon részletes tájékoztatót nyújtunk az Európai Ügyek Bizottsága történetéről, feladatköréről és tevékenységéről. Kellemes böngészést kívánunk! Dr. Hörcsik Richárd elnök Weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk olvasóinknak. További információ
Ez alól csak az uniós jog által megengedett körben vannak kivételek. A lisszaboni szerződés meghatározza azokat a politikákat, amelyeknél az Unió a tagállamokat támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörei rendelkezik vagy amelyek megosztott hatáskörbe tartoznak: ezeken a területeken a nemzeti parlamenteknek megmaradt a törvényalkotási hatásköre. Törvényalkotást igényelhet a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, például az irányelvek esetén. Az irányelv az elérendő cél tekintetében kötelezi a tagállamot, de a megvalósítás módját, illetve a saját jogrendszerbe való beillesztést a tagállamra bízza. A másik kötelező erejű uniós jogforrás a rendelet, s mivel ez a jogszabály közvetlenül alkalmazandó, ezért csak kivételesen róhat további jogalkotási feladatot a nemzeti parlamentre. A kötelező erejű határozat a parlament számára jogalkotási kötelezettséget keletkeztethet.
Az euroövezet monetáris politikájának irányítója egyébként az Európai Központi Bank, mellyel a nemzeti kormányok együttműködve igyekeznek összehangolni egyes pénzügyi feladataikat. Az adózások és a kiadások kezelése továbbra is a kormányok kezében marad, de az euroövezet tagjaként betartják az Unióval előre egyeztetett államháztartási szabályokat. S hogy mi várható a jövőben az euroövezettől? Az egységes piac működésének, és a nemzeti kereskedelem hatékonyabbá tétele éppen úgy a célok között szerepel, mint az árak átláthatósága, vagy például a devizaátváltás költségeinek csökkentése.