Az utóbbi alkotás a korábbi képek és képleírások kapcsán megannyiszor említésre kerül. Ugyanakkor a folyamatos előre utalás és a kép megtekintésének ígérete kifejezetten fel tudja csigázni a nézőket és a megannyi előzetes ismerettel feltöltődött látogató számára a festmény a festő sikereinek és kudarcainak ismeretével, még mellbevágóbb élmény lehet. Már a kiállításra belépve az első teremben elhelyezett idővonalon hangsúlyozásra kerül, hogy az 1873-ban befejezett festmény és későbbi műveinek kezdeti sikertelenségei mennyire meghatározták a művész pályáját, a képek és az életmű tematikus újrakeretezésével, a megismert sikerekkel Szinyei ikonikus képe és a körülötte kialakult kultusz, ennél a műnél találja meg igazán a jelentését. Wilhelm Leibl (1944–1900) Szinyei Merse Pál arcképe, 1869 olaj, vászon, 139, 5 × 102 cm ltsz. 10. B Szépművészeti Múzeum, Budapest A kiállításon több Szinyeiről készült portré is látható, ilyen többek között a Wilhelm Leibl által 1869-ben kevés színnel festett nagyméretű befejezetlenül maradt félalakos portré, ahol a festőt kortársa vállaira hanyagul vetett kabátban, cilinderben, cigarettával a kezében jeleníti meg.
Egy másik tanulmány megkísérli feltárni azt a sokrétű – formai, eszmei kapcsolatot, amely Szinyeit a vele egykorú francia művészethez fűzte. Olvashatunktovábbá Szinyei festményei után készült másolatokról, utánérzésekről, hamisítványokról és magukról az eredeti művekről, a Szinyei Merse Pál Társaság történetéről és a mestert övező kultikus tisztelet kialakulásának történetéről. Tulajdonságok Súly 1. 64 kg ISBN 978-615-5987-61-8 Sorozatcím A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2021/4. Szerkesztő(k) Hessky Orsolya, Krasznai Réka, Prágai Adrienn Főszerkesztő Sorozatszerkesztő: Borus Judit Kiadó Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Kiadás éve 2021 Borító keménytáblás Oldalszám és illusztrációk 312 oldal, színes képekkel gazdagon illusztrált Nyelv magyar Írja meg a saját véleményét Találtunk további termékeket, amik tetszhetnek!
Cézanne és követőinek munkái, II. Amenhotep rekonstruált sírkamrája, a preraffaeliták, Sean Scully és Szinyei Merse Pál festményei várják idén a Szépművészeti Múzeumba, illetve a Magyar Nemzeti Galériába (MNG) látogatókat - közölte a két intézményt vezető Baán László főigazgató. A Szépművészeti első idén nyíló kiállítása II. Amenhotep fáraó sírjának feltárását idézi meg áprilistól mintegy 140 műtárggyal és a sírkamra méretarányos rekonstrukciójával, majd nyár elejétől Dürer és kortársainak rajzaiból válogat egy kamaratárlat - árulta el Baán László. Királyfej (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum) Néhány éve nagy sikerű kiállítás mutatta be Cézanne és elődei kapcsolatát a Szépművészetiben, október végétől pedig Cézanne-tól Malevicsig címmel a francia mester modernizmusra gyakorolt hatását ismerheti meg a közönség. A mintegy 50 Cézanne-művet felvonultató tárlat mások mellett Mondrian, Malevics, Klee és Moholy-Nagy alkotásait, összesen több mint száz festményt, szobrot, grafikát mutat be. A Szépművészeti Városliget felőli szárnyának rekonstrukciója az év második felében fejeződik be, itt ősszel nyílik meg az új állandó 17-18. századi kiállítás.
Szinyei alkotásai egyszerűen csodaszépek, mást nem lehet mondani rájuk. Harsány, élettel teli színeivel, könnyen befogadható témáival, megnyerő arcú alakjaival, virágzó, napsütötte tájaival valamennyi festménye az életöröm megtestesítője. Minden rajta van a vásznain, amit a szó legjobb értelmében művészetnek nevezhetünk. A mindenféle nehézségekkel agyonterhelt mai embernek legalább pár órás felüdülést, kikapcsolódást jelenthetnek a sűrű hétköznapokban Szinyei Merse Pál alkotásai. A 19. század vége, a századforduló évei napjainkhoz képest a képzőművészet aranykora volt. Szinyei képei töretlen optimizmust sugároznak, pedig tudjuk, hogy élete során sok megpróbáltatás érte, és főművét, a Majálist, sokáig sem a szakma, sem a közönség nem fogadta be. Magánélete – sommásan fogalmazva – nem volt éppen töretlen sikertörténet. Ám a Nemzeti Galériában most kiállított mintegy százhúsz képet végignézve állíthatjuk: művészetén ez nem igazán hagyott nyomot. Hacsak az élete vége felé festett ember nélküli tájképein uralkodó csend és eseménytelenség nem jelenít meg ebből valamit.
Nálam a dobogó legfelső fokán Szinyei áll, mert azok az élénk és vibráló színek – még a téli képeinél is –, az állandó természeti jelenlét és az egészen újfajta személetmód, ami árad a képeiből, olyan erősen hat rám, ahogy csak az impresszionisták vagy Van Gogh és Csontváry képei szoktak – ha szigorúan véve csak a képzőművészetre koncentrálunk. Harminc év után nyílt újra olyan kiállítás, ami a legteljesebben mutatja be Szinyei Merse Pál világát, ráadásul fő műveit olyan nemzetközi párhuzamokkal együtt láthatjuk, mint Monet, Corot, Courbet vagy Sisley festményei. De ahhoz, hogy egy kicsit jobban értsük és a hazai képzőművészeti színtéren is jobban elhelyezzük a Lila ruhás nő, a Léghajó, a Majális és a Pacsirta alkotóját, egy-egy magyar kortársa festményét is bemutatja a kiállítás. Így elmélyedhetünk Ferenczy Károly és Benczúr Gyula egy-egy alkotásában is, sőt! A három festő képei különös összhangban vannak egymással, előttük állva az az érzésünk támadt, hogy ezek mintha egymás párjai vagy egymás folytatásai lennének, de mindenképpen valamilyen láthatatlan kapocs köti össze őket.
A kiállítás egészen február 20-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat a hétvégi napokon 21 óráig tekinthető meg. További információ az MNG honlapján. Képek forrása: Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum és Kubinyi Ferenc Múzeum
Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem a festő kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Krasznai Réka, Prágai Adrienn A kiállítást az eredetileg tervezettnél egy héttel tovább, február 20-ig tekinthetjük meg!