A népszokás szerint a nagyhét a lelki és a testi megtisztulás hete volt. Nagypéntek Jézus kereszthalálának a napja, a böjt és a gyász ideje. Hajnalának rituális cselekedete a mosakodás. A szent gyónás mellett, nagypénteken a szegedi legények kora hajnalban, három órakor "sorkukorékolással" ébresztették föl a város lakóit. Ezután, a Tiszához mentek és mindenki megfürdött benne, hogy a tél baját, a betegségeket jelképesen lemossák magukról. Húsvéti hagyományok népszokások. Ilyenkor a beteg gyermekeket is megmosdatták a Tiszában, hogy elmúljon a betegségük. A lányok szótlanul mentek le a Tiszához, és megfürödtek benne, hogy ne fogjon rajtuk semmiféle rontás vagy igézés. A mosakodás végeztével a lányok egy fűzfa lombjai alatt megfésülködtek, ezután kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy a moly ne lepje meg, és hogy szép hosszúra nőjön. A néphiedelem szerint ekkor derülhetett ki, hogy ki a boszorkány a faluban. A tojásfestéshez használt fakanálon lyukat fúrtak, majd a templomban, mise közben ezen a lyukon keresztül látták meg a boszorkányt.
A szentelt tűz hamujának különleges erőt tulajdonítottak, sok esetben hazavitték, és a termőföldekre szórták, vagy az állatok vizébe tették, hogy megvédje őket a betegségektől. Szokás volt régen ezen a napon a harangszóra kiszaladni a kertbe, megrázni a gyümölcsfákat, hogy a rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. Nagyszombaton a fehér szín dominál, a fiatalok fehér ruhában vagy fehér szalaggal a derekukon vettek részt a körmeneten, majd este a hazatérő családok nagy lakomát tartottak. Virágszombat és virágvasárnap Az ünnepkör a virágszombattal kezdődik, vagyis a mai nappal! Ezt a napot régen barkagyűjtéssel töltötték a diákok. A közeli erdőkben énekelve barkát és virágokat gyűjtöttek, hogy azokat másnap elvigyék a templomba. Húsvéti népszokások hagyományok háza facebook. Néhány helyen a barkacsomót söprű módjára lennel erősítették egy botra, úgy vitték a misére, majd délután széthordták a rokonoknak, és piros tojást kaptak érte. A szentelt barkának jótékony hatást tulajdonítottak, orvosságként használták. A bőséges, jó vizet, a család és az otthon oltalmazását várták tőle, sőt, a gonosztól való védelemért beszívták a barka füstjét, torokbaj ellen pedig lenyeltek egy szemet belőle.
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette. A nagyhét és szokásai: A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnap on (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök – Krisztus utolsó vacsoráját az Olajfák-hegyén, majd elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi. Nagycsütörtököt szokás zöldcsütörtök nek is nevezni, és a jó termés reményében valamint a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. spenótot fogyasztanak a hívők. Húsvéti népszokások - Húsvét napja. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába,, mennek", s csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat.