Vándorútjáról eredménytelenül tért vissza: " Minden országot bejártam Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam. " A kissé körülhatárolatlan eszmény, az elvont cél elérhetetlensége jogos kudarcélménnyel sújtja Csongort. Ebben az állapotban találkozik Miriggyel, s pillantja meg a kert közepén a Tündérfát. A kudarc ellenére Csongort új vágy keríti hatalmába: " Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágya szárnyra kél. " Tünde szerelmének és a boldog beteljesülésnek a szimbóluma a Tündérfa. Csongor vágya végre tárgyiasul, a szerelem beteljesülése legfőbb vágya. De a szerelmesek nem érhetik el céljukat. Ellentétes világszféra lakói, Csongor földi férfi, aki szerelméhez, Tündérhonba vágyik, Tünde égi lény, aki a földi világban lelné meg szerelmét. Okostankönyv. A kétszintű világot a Tündérfa kapcsolja egybe. Csongor és Tünde ellentétes törekvése nem a köztes szereplők ármánykodásán hiúsul meg, hiszen Mirigy csak késleltetni tudja Csongort céljának elérésében.
Itt jut el a látomás arra magaslatra, a vágyaknak és reményeknek arra a tetőpontjára, ahonnan csakis zuhanás és összeomlás következhet (Vörösmarty körforgásszerű történelemszemlélete alapján is, amiről később még lesz szó). A Csongor és Tünde szerkezete kétféleképpen is értelmezhető. A lineáris szerkezet lényegében a felvonásokkal való tagoláson nyugszik. Eszerint a történetnek van előrehaladása, kezdete és vége. Az öt felvonás nagyjából megfelel a klasszikus dráma szerkezeti szabályainak. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. A felvonásokon belüli jelenetek elkülönítésére szerzői jegyzetek utalnak. A globális szerkezet értelmezéséhez segítségül hívható Németh Antal és Szauder József vázlata. Eszerint az idő- és a térszerkezet egy kör önmagába visszatérő vonalaként ábrázolható. A cselekmény időtartama egyetlen kozmikussá tágított nap, éjféltől éjfélig tart. (1. táblázat) E körkörös szerkezet a részletekben is megfigyelhető, hiszen az Éj monológja is hasonló felépítésű. A mű eszmeisége alapján meghatározható szerkezet hármas tagolású.
Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérhon keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia… A mű szerkezete körkörös felépítettségű. A történet a kertben veszi kezdetét, majd a hármas útnál folytatódik, és a Hajnal birodalmába, Mirigy házába, majd az Éj birodalmába tett rövid látogatásokat követően a hármas útra tér vissza a cselekmény, hogy végül a kertben érjen véget. A drámában számos népmesei motívum fedezhető fel: boszorkány, ördögök, varázslatok. A boldogságkeresés szintjei Szerkesztés Első szinten a térben keresi a boldogságot, a kiteljesedést. A kiindulópont a kert, a virágzó fával, a végpont az elvadult kert. Önmagába visszatérő útról van tehát szó, jelezve azt, hogy az emberi boldogság és kiteljesedés nem a tér függvénye. A kert jelképesen is értelmezhető, az ember természetes élettereként, az Édenkertként, ahonnan kiűzetünk, elvágyódunk a világba, de ahova visszatérve már nem leljük föl otthonunkat, a paradicsomi állapotokat.
Az Éj monológja. Az éj a világot foglalja magába, a világ létrejötte előtt is létezett: " Sötét és semmi voltak, én valék ". Akkoriban semmi nem volt, élőlény által nem lakott űr volt a világ, s az Éj szülte a mindenséget. A pogány teremtéstörténet jelenik itt meg, nem a keresztény vallás által elfogadott, bibliai teremtéstörténetre épül a mű. A világot szülő éjről, a világot szülő nagy valamiről, egy kozmikus űrről van szó, ez a kozmikus mindenség az Éj. Az Éj monológja egy zárt egység, a végén visszatér az elejéhez, önnön képébe. De előtte még körbejárja a kozmikus világmindenséget, s végig romantikus és meseszerű képek sorjáznak benne. Képi gazdagság jellemzi, a költőnek meglódult a fantáziája (" Ezer fejekkel a nagy szörnyeteg, a Mind előállt "). Érzékelteti, hogy az ember a nagy mindenségben milyen kicsi, milyen törékeny és mulandó. Ifjúsága hamar elmúlik. A világegyetem és benne az ember élete pillanatnyi közjáték csupán, így maga az emberi történelem is kilátástalan, értelmetlen.