Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – bemutató – A Szentendrei Teátrum és a Coopera produkciója Szcenírozott, vizuál-operakoncert Bartók Béla születésének 140. évfordulójára Producer: Dr. Vadász Dániel Művészeti vezető: Bocskor Lóránt Díszlet, jelmez, látvány: Csíki Csaba Rendező: Zakariás Zalán Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operáját a szentendrei alapítású, egyedülálló színházközi együttműködési modellt létrehozó Coopera társulatával visszük színpadra. A szcenírozott operakoncert arra hivatott, hogy emléket állítson nemzetünk egyik legnagyobb zeneszerzőjének, az idén 140 éve született Bartók Bélának. Az új produkció arra tesz kísérletet, hogy a férfi és női lélek önállóan is érvényes sajátosságait, és azok komplex kapcsolatát bemutassa, feltárja és értelmezze. A férfi-női szimbiózis szimbolikáját mélyíti, hogy a szólisták zenei kíséretét egy férfi és egy női művész szólaltja meg, két hangszeren. A zenei világot erős, a szerző által megfogalmazott színekre és jelrendszerekre épülő vizuális világ egészíti ki és formálja egésszé.
A Kékszakállú már az ötödiktől kezdve egyre erőteljesebben kérleli Juditot, ne nyitogassa tovább az ajtókat. De az nem hallgat rá, mert már mindent tudni akar. Feltárul a hetedik ajtó is, előjönnek a régi asszonyok: ők gyűjtötték a kincseket, ők gondozták a kertet és az országot. Az egyiket reggel lelte, övé lett a reggel. A másodikat délben, ő a nappalt kapta, a harmadikat alkonyatkor, övé most már minden este. (A napszakok jelentésének újabb szimbolikus értelme van: a "reggel" az ifjú, a dél az "érett", az este az "öregedő" Kékszakállút jelöli. ) A negyedik asszony - Judit - az utolsó fellobbanást jelentette, ám ez a próbálkozás sem teljesedett be. Az egykori asszonyok csendben maguk közé zárják Juditot. Most már ő is örökre ezen ajtó foglya marad, míg a Kékszakállúra a végleges magány vár. A gondolati-eszmei háttér sokféleképpen értelmezhető. Felvethető a tartós párkapcsolat alapvető feltétele, az egymás minél teljesebb megismerése iránti vágy; a férfi és a női nem egymással való versengése, az egymás feletti hatalomért folytatott harc; a környezet minél teljesebb megismerésére irányuló általános emberi törekvések.
REGÖS PROLÓGUSA Haj regö rejtem hová, hová rejtsem... Hol, volt, hol nem: kint-e vagy bent? Régi rege, haj mit jelent, Urak, asszonyságok? Ím szólal az ének. Ti néztek, én nézlek. Szemünk, pillás függönye fent: Hol a színpad: kint-e vagy bent, Keserves és boldog nevezetes dolgok, az világ kint haddal tele, de nem abba halunk bele, urak, asszonyságok. Nézzük egymást, nézzük, regénket regéljük. Ki tudhatja honnan hozzuk? Hallgatjuk és csodálkozunk, Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék. Szemem pillás függönye fent. Tapsoljatok majd, ha lement, Régi vár, régi már az mese ki róla jár. Tik is hallgassátok. KÉKSZAKÁLLÚ Megérkeztünk. Íme lássad: Ez a Kékszakállú vára. Nem tündököl, mint atyádé. Judit, jössz-e még utánam? JUDIT Megyek, megyek Kékszakállú. Nem hallod a vészharangot? Anyád gyászba öltözködött, atyád éles kardot szíjaz, testvérbátyád lovat nyergel. Megállsz Judit? Mennél vissza? Nem. A szoknyám akadt csak fel, felakadt szép selyem szoknyám. Nyitva van még fent az ajtó. Kékszakállú!
1907 -ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915 -ben besorozták, de frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat alól. 1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt, a 100%, a Független Szemle és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Nép nél is dolgozott. 1935-ben vette feleségül Szegedi Borist (1895-1967). 1 nagy lajos uralkodása. [2] 1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az írói munkásságáért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis háttérbe szorult. Három alkalommal ( 1932, 1935 és 1938) kapott Baumgarten-díjat és egyike lett az első Kossuth-díjasoknak 1948 -ban. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.
A női mell kifejlődése a serdülőkor végére befejeződik, ezt követően kerülhet sor a mellnagyobbításra. A genetikailag determináltan kis méretű, vagy terhesség, illetve szoptatás kapcsán megkisebbedett emlők korrekciója a különböző implantátumok beültetésével történik. 2, Miért lehet szükség a mellfelvarrásra? Míg az átlagos méretű emlők megereszkedése elsősorban esztétikai és/vagy psychés probléma, a nagy méretű emlőkhátfájdalmakat okoznak, a melltartó pántja a vállon benyomatot okoz, emellett higiénés problémák is jelentkezhetnek az emlők és a mellkasfal összefekvő felszínein. Ilyen esetekben mindenképp javasoljuk a mellfelvarrást. 3, Milyen vizsgálatok szükségesek a mellnagyobbítás előtt? 1 nagy lajos törvényei. A műtétet szinte mindig általános érzéstelenítésben végezzük, bár elvileg helyiérzéstelenítésben is elvégezhető. Előtte a szokásos kivizsgálás mellett az emlők ultrahang-, illetve 35 év felettieknél mammográfiás vizsgálatátot is el kell végezni. 4, A hasplasztika előtt kell fogynom? Az esetek egy többségében a beavatkozást zsírleszívással kombináljuk, azonban tisztában kell lenni azzal, hogy elhízás esetén a hasüregen belül is jelen levő zsírszövet mennyiségét ilyen módon sem lehet csökkenteni.