Ha még nem rendelkezik adószámmal A cégbejegyzésre kötelezett adózók a "Cégbejegyzési kérelem" cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igényelhetik az adószámot és a közösségi adószámot is. Ebben az esetben az adózó a cégbíróságon keresztül értesül az adószámokról. A törzskönyvi szervek a Magyar Államkincstárnál történő bejelentkezésük során az adószám igénylésével egyidejűleg kérhetik közösségi adószámuk megállapítását. Az egyéni vállalkozói tevékenységet megkezdeni kívánó adózók az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (bejelentési űrlap) benyújtásával kérhetik az adószámot és a közösségi adószámot. Ebben az esetben az adóhatóság az adózót értesítő levélben tájékoztatja a generált közösségi adószámról. A közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező adózók a hatályos T101, T201 jelű adatbejelentő lapokon kérhetik a közösségi adószám megképezését az adószám igénylésével egyidejűleg. A közösségi adószám igénylése Annak a közösségi adószámmal nem rendelkező áfa-alanynak, illetve egyes speciális esetekben az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személynek és az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának, aki/amely az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, erről előzetesen nyilatkoznia kell, és közösségi adószámot kell kérnie.
NAV-tájékoztató a közösségi adószám igényléséről, ellenőrzési módjáról - Adózó Kötelező közösségi adószám – Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB EU-s adószám igénylése - Tudásbázis - Tuxexpert Mely vállalkozásoknak milyen esetekben kell közösségi adószámmal rendelkezniük? Mikor, milyen nyomtatványon lehet igényelni? Mikortól lehet alkalmazni? Ezekre a kérdésekre találhatsz választ a következő összeállításban. Közösségi adószámot kérnie az áfa fizetésre kötelezett adóalanynak, ha - más tagállamban illetőséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek Közösségen belüli termékértékesítést teljesít, illetve ha terméket ilyen adózótól szerez be; - más tagállambeli adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetve ha más tagállambeli adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe. Közösségi adószámot kell kérnie továbbá - a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak, - a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak, - az áfa alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személynek, - az alanyi adómentességet választó adóalanynak, - az EVA alanyának, ha a tárgyévben az általa az EK más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10.
- A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak az értékesítést megelőzően, ha az EK más tagállamában illetőséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek terméket értékesít (ha az értékesítés belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne), vagy az EK más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, vagy tőle igénybe vesz. - Új közlekedési eszköz értékesítése miatt áfa alannyá váló személynek vagy szervezetnek függetlenül attól, hogy a vevő a másik tagállamban adóalany-e vagy magánszemély. A közöségi adószám igénylése: A cégbejegyzésre kötelezett adózók a "Cégbejegyzési kérelem" cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igényelhetik az adószámot és a közösségi adószámot is. Ebben az esetben az adózó a cégbíróságon keresztül értesül az adószámokról. Az egyéni vállalkozói tevékenységet megkezdő adózók az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (bejelentési űrlap) benyújtásával kérhetik az adószámot és a közösségi adószámot.
A Kapisztrán tér legrégibb épülete a késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony, mára az egyetlen középkori torony Budán, amely viszonylagos épségben és eredetiségében vészelte át az évszázadok során az ostromok okozta sorozatos rombolásokat, az azokat követő bontásokat és újjáépítéseket. Eredeti formájában a város középkori magyar közössége építette fel a 15. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom három hajós épületének nyugati homlokzatán. Az egyházközséget a 13. század közepén, közvetlenül a város alapítását követő időben alapították, amely ekkor még a Boldogasszony-plébánia (Mátyás-templom) kápolnájának számított. Az első templom a régészeti ásatások tanúsága szerint kicsiny, egyenes szentélyzáródású, egyhajós épület volt. A 14-15. század fordulóján a magyar polgárság számbeli és anyagi növekedésével párhuzamosan elnyerte egyházközsége számára az önálló plébánia rangját, és elkezdte templomának nagyszabású újjáépítését. A munkálatok a 15. Mária Magdolna Plébániatemplom , Zalaegerszeg. század végére zárultak le, ekkorra épült fel teljesen a hat boltszakaszból álló háromhajós, nyújtott szentéllyel rendelkező késő gótikus épület nyugati homlokzatának tengelyében az öt emeletes toronnyal.
A torony zömök alsó része háromszintes, négyzetes alaprajzú, erre épült fel a nyolcszögletes, kétszintes és minden oldalán nagyméretű ablakokkal áttört felső rész. Megmászva a lépcsőket a legfelső emeletről páratlan körpanoráma élvezhető. (A Magdolna-torony csoportok számára, előzetes bejelentkezés után látogatható. Kulcsát az I. kerületi Városháza épületében őrzik. )
A két műemlék közel van egymáshoz, mint a község térképéből kivágott helyszínrajzunk mutatja, úgy, hogy a főutca némely pontjáról a két templom együttesen alkot igen festői faluképet. Dr. Csatkai Endre: Sopron Környékének Műemlékei című munkája 1. kötetében a sopronbánfalvi Mária Magdolna templomáról is megemlékezik és néhány érdekes történelmi adatot sorol fel. A templomot 1397-ben említi először egy oklevél. A dr. Thirring- -féle soproni kalauz a szentélyt 1482-ből, hajóját 1560-ból eredetinek mondja; de ezeket az adatokat az építészeti formák nem igazolják, csakis a szentély déli ablaka kapcsolható talán össze az 1482. évszámmal. A reformáció korában a templom a protestánsoké volt. 1674-ben kapják vissza a katolikusok, amikor is a püspöki látogató szűknek mondja. Berendezése egyszerű volt, ének karzata pl. fából készült, úgyszintén a mennyezete is. A község közel lévén Sopronhoz, a város hatókörébe esett. Először 1277-ben említik Zoán (Zuan) néven. Ez a név a XIV. sz. közepéig fordul elő.