Az életrajz tényei ugyan fel vannak sorolva (pontokba szedve a padlón, ezeket a pontokat követve haladunk a kiállításon), de jelentősen szórakoztatóbb lett volna a tárlat, ha tudjuk például, hogy a kegyetlen háborús szerkezeteket kiötlő Leonardo amúgy annyira nem bírta az erőszakot, hogy húst sem evett, mert ahhoz meg kell ölni az állatokat. Vagy ha a repülő szerkezeteknél kiderül, hogy nem egyet kipróbáltak közülük évszázadokkal később is, és az ejtőernyő például működik. Ezek hiányában, pusztán a találmányok makettjeivel és a hozzájuk tartozó leírásokkal, a kiállítás egy idő után kicsit egysíkúvá válik. KEDVES LÁTOGATÓ! Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az e-mail címen kérhet vagy küldhet. Leonardo da Vinci: Művész – Feltaláló – Zseni című kiállítás 2019. március 16 - 2019. szeptember 1. Helyszín: 1061 Budapest, Király utca 8-10, (Central Passage földszint) Nyitvatartás: Minden nap 09:00 – 20:00 A reprodukciók eredetijének megtekintéséért keresztül-kasul kellene szelniük Európát a látogatóknak.
Az aranymetszés megtalálható szinte minden állati és növényi természetes formában, a zenében, az építészetben és a képzőművészetben. Leonardo híres, az emberi test arányait bemutató rajza, a Vitruvius-tanulmány, itt egy belerajzolt ötágú csillaggal Jegyzeteit tükörírással írta, amelyeket így csak tükörből lehet elolvasni. Azóta a bal kezes tükörírást "Leonardo-kézírásnak " hívják. Sőt a legenda szerint képes volt az egyik kezével írni, a másikkal pedig rajzolni egy időben. Különleges eseményt is rendeznek a kiállítás területére: az általános iskolások körében méltán népszerű ottalvós élménytanulási sorozat, a Da Vinci pizsmaparti helyszíne lesz a kiállítás, a tervek szerint a zárásig több alkalommal is. Nyáron pedig napközis táborokat szerveznek a kiállítás területén múzeumpedagógusok részvételével szintén a Da Vinci Kids tévével együttműködésben, izgalmas tematikával. A kiállítás családi feladatlapja érdekes kvíz kérdésekkel Leonardo da Vinci életéről szintén a kiállítás ismereteinek elmélyítését és a gyerekek élménytanulását segíti.
A XV. században élt mestert a történelem csodálatos elmeként, különc művészként és briliáns feltalálóként is ismeri. Kiállításon a művészetkedvelők Leonardo 23 leghíresebb festményének reprodukcióját egyszerre, együtt csodálhatják meg. A reprodukciók eredetijének megtekintéséért keresztül-kasul kellene szelniük Európát a látogatóknak. Az utolsó vacsora Milánóban, az Angyali üdvözlet Firenzében, a Madonna Benois Szentpéterváron, a Hölgy hermelinnel Krakkóban, a Sziklás Madonna Londonban található meg. Az utolsó vacsora című festményének látogatásához ma is hónapokkal korábban kell az időpontot lefoglalni. Övé az utókor által leginkább feldolgozott és ismert portréja cím is, ezt a párizsi Louvre-ban található Mona Lisa című festményével érte el. A művész nem csupán a festészet vagy a szobrászat iránt érdeklődött: Leonardotól nem állt távol az anatómia, a fizika, az építészet és a zene, ráadásul háborúellenes látásmódjának merőben ellentmondva számos hadi gépezetet is tervezett híres pártfogói, a Medici család, a Sforza herceg és a Borgiák számára.
Közzétéve 2022 ápr 3. 2022-es választás 25, 77 százalékos a részvételi arány délelőtt 11-ig Továbbra is a 2018-as választásnál alacsonyabb, de a 2014-esnél magasabb a részvételi arány. A cikk folytatódik.
A választásra jogosultak 1, 82 százaléka, 139 667 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 7 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi arány 7 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 2, 04 százalék, ami 21 097 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 1, 54 százalék, ebben a megyében 6646-an voksoltak. A fővárosban a szavazók 1, 82 százaléka, 23 268 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig. Választás részvételi army . Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 1, 87 százalék, a 2002-es választáson 1, 41 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1, 66 százaléka, a 2010-es választáson 1, 61 százalék, nyolc évvel ezelőtt 1, 64 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 2, 24 százalék voksolt 7 óráig. Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. Gyermekvédelmi népszavazás – Részvételi arány – 7 óra – 1, 79 százalék A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1, 79 százaléka (137 735 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 1, 82 százaléka, 23 268 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 1, 87 százalék, a 2002-es választáson 1, 41 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1, 66 százaléka, a 2010-es választáson 1, 61 százalék, nyolc évvel ezelőtt 1, 64 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 2, 24 százalék voksolt 7 óráig. Választási részvételi arány. A 9 órás részvételi adatokról itt olvashat bővebben: A választási eseményeket itt követheti:
A választásra jogosultak 62, 92 százaléka, 4 840 928 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Egész napos percről percre tudósításunkat a választásról ide kattintva olvashatja. A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67, 09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57, 51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak. A fővárosban a szavazók 66, 82 százaléka, 856 416 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig. A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17. 30-kor tették közzé. Friss részvételi adatok 13 óráig - Térképen a megyei bontás - Blikk. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49, 52 százalék, a 2002-es választáson 65, 56 százalék szavazott 17. 30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61, 72 százaléka, a 2010-es választáson 59, 28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56, 77 százalék voksolt 17.