Hazánk nem engedi fegyverszállítást és tengeren az orosz Fekete-tengeri flotta eddig is megállította a tengeri utánpótlást. Ukrajna esélye az időnyerés – ami pokoli veszteségekkel jár – és közben a kiképzés gyorsítása illetve minél több nyugati fegyver beszerzése a lehető leghamarabb. Dél-Ukrajnában változó a helyzet és egyes területeken Kijev erői lokálisan sikereket értek el. Ezen a fronton Oroszország fő célja Odessza, azonban tengeri támogatás oldalról EDDIG!!! Péter pál napja. nem tudta biztosítani az orosz szárazföldi erők sikeres támadását. Kérdés, hogy ez változik vagy sem, mert ha igen, itt is nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna.. A harcok mellett és alatt a Kreml igyekszik az elfoglalt területeken új orosz államigazgatási rendszert kiépíteni Érkeznek is Oroszország távoli részeiből hivatalnokok, tanárok, önkormányzati politikusok, hogy az új "rend" mihamarabb kialakuljon és szavazásokat lehessen tartani a területek hovatartozása kapcsán. Az egész a 2014-es 2015-ös Krím félszigeteki szisztéma másolása és gyorsított átültetése a mindennapokba.
Péter-Pál napja, június 29-e az aratás ünnepe, a kalászosok levágásának kezdő napja. A hagyomány szerint ekkor szakad meg a búza töve, ezen a napon kezdődik a betakarítás. Péter-Pál napja Június 29-e a hagyomány szerinti az aratás kezdete. Hagyományosan ekkor kezdték meg a legkorábban érő kalászosok betakarítását. Szent Iván napján, június 24-én kalászszemlét tartottak, hogy megállapítsák, megszakadt-e a búza töve, kezdi-e már hányni a kalászát, vagyis megérett-e már a vágásra. Az aratást rendszerint a rozzsal kezdik, majd követi a búza, végére pedig a zab marad. Június 29-ét egyes vidékeken dologtiltó napnak tartották, ezért csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát. „Péter és Pál, tudjuk, nyárban…”. Ki volt Péter és Pál? Péter és Pál Jézus tanítványai voltak. Péter apostol Róma első püspöke volt (az első pápa), a katolikus hagyomány szerint Jézus neki adta a mennyország kulcsait. Pál apostolnak a katolikus vallás elterjesztésében volt kiemelkedő szerepe. Névnapjuk azért van június 29-én, mert mindkettőjüket ezen a napon végezték ki 67-ben Rómában.
Fotó: Az aratás kezdete és a néphagyományok " Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma " hangoztatjuk naponta imánkat, ám amíg a búzából kenyér lesz, hosszú érési folyamaton megy keresztül. Az aratás napján elődeink fohászkodtak, imádkoztak, az eszközeiket a templom falához tették, hogy a pap megszentelhesse őket. Hagyomány volt az aratókoszorú vitele is, amit az utolsó kalászokból készítettek, és a gazda házához vitték. A koszorúvivőt nyakon öntötték, hogy ne hiányozzon a búzának az eső. A halászok is e napon ünneplik védőszentjüket, Szent Pétert. A nap előestéjén rúdra kötözött ponttyal végigjárták a falut a halászok, másnap pedig a vízparton a halpaprikás és túrós csusza evéssel folytatódott az ünneplés. Péter-Pál napja van, kezdődik az aratás - Kékes Online. Ezen a napon legízesebb az eper. Ekkor verik mindenfele az epret a fáról, majd kitűnő pálinkát főznek belőle. Azt mondják, hogy ha sok eső esik Péter-Pálkor, sok lesz a gubacs a tölgyesekben. Az időjárást illetően továbbá azt tapasztalták, hogy Péter-Pál után az igazi nyár kiegyensúlyozott napjai következnek.
Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya. ()
Péter és Pál érkezése, szakad a búza gyökere. Kaszát, sarlót készítsd, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ! "Péter-Pál aratáskor elöl jár". "Péter-Pálra búza érik, Eljutunk az újkenyérig". A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki e napon elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy. JÚNIUS 29. PÉTER-PÁL NAPJA | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola kiemelt helyen szerepelnek a naptárban és békében megférnek egymással. Június 29-e kettejük igazi névünnepe, már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki 67-ben Rómában. Szent Péter, az első pápa eredeti neve Simon volt. Jézus adta neki a Péter nevet. Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy. A Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.
1367. szeptember 1-én kelt oklevelében engedélyezte V. Orbán pápa Nagy Lajos magyar királynak a pécsi egyetem megalapítását. A püspöki székhelyen felállított felsőfokú oktatási intézmény (studium generale) három fakultással kezdte meg működését, és rövid fennállása dacára egy új korszak kezdetét jelentette a magyar művelősében és oktatásban. "Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék… " (részlet V. A Középkori Egyetem. Orbán pápa alapító okleveléből) Egyetemünk története A pécsi felsőoktatás története tehát 1367-ig nyúlik vissza, amikor Nagy Lajos királyunk a püspöki székvárosban, Pécsett egyetem létrehozását kezdeményezte. A történelem viharai miatt a XVIII. század végétől folyik Pécsett újra felsőoktatás, de igazi egyetemi képzés a pozsonyi egyetem 1923-as Pécsre helyezésével indul újra. A két háború között a pécsi egyetem nemzetközi hírű professzorokkal büszkélkedhetett - Kerényi Károly, Thienemann Tivadar, Halasy Nagy József és mások.
A Pécsett tanuló diákokról csupán töredékes értesülések állnak rendelkezésünkre, mert az egyetem anyakönyve nem maradt ránk. A régészeti leletek valószínűsítik, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, mintegy 70 kisebb helyiség. Vilmos püspök 1374-ben, illetve Nagy Lajos király 1382-ben bekövetkezett halálát követően a pécsi egyetem hanyatlásnak indult, főként miután legtekintélyesebb, kimagaslóan honorált professzora, a bolognai Galvano Bettini visszament Itáliába. Vélhetőleg az 1390-es években szűnt meg az intézmény, amely az óbudai egyetem alapításának idején (1395) már valószínűleg nem működött. Pécs városának később, a 18. század közepétől hosszabb-rövidebb megszakítással volt felsőoktatási intézménye. A trianoni döntés után, 1921-ben ide települt a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem, amely 1923-ban nyílt meg, majd 1948-ban tanárképző karral egészült ki, és 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet viselte. Első magyar egyetem alapítása filmek. 2000. január 1-jén a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével megalakult a Pécsi Tudományegyetem, amely jelenleg már tíz karral működik.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem célja a művészeti oktatás legkiválóbb szinten való megvalósítása. 1871-es alapítása óta ápolja Magyarország élő művészeti hagyományait és reflektál folyamatosan a kortárs művészeti áramlatokra. A Festő, Grafika, Intermédia, Képzőművészet-elmélet, Látványtervező, Restaurátor, Szobrász Tanszékek és a Doktori iskola által kiállított diplomák kiváló elméleti és gyakorlati tudást garantálnak. Első magyar egyetem alapítása 1. Az MKE kiállítóterei (élükön a Barcsay Teremmel), könyvtára és gyűjteménye egész évben várja a látogatókat. Az Epreskerti műteremházak, a Feszty-ház, az Intermédia épület, a belvárosi Labor Galéria és a tihanyi művésztelep is az egyetem szerves részét képezik. A Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatóinak életrajza, munkái, publikációs listája és oktatási programja. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói A Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanszékei és egyéb szervezeti egységei A Magyar Képzőművészeti Egyetem tudományos- és művészeti kutatásai