Színháztörténeti könyvtár – Új sorozat Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992) FÜREDI BÉLA 1917. X. 20. (Fáy Szeréna; a ó. gyalogezr. hadiözvegyeinek és -árváinak javára tartott ea-on), XII. 6. (együtt: PARASZTBECSÜLET - Pietro Mascagni) = Dt (krit. ) 1277. Kápolnay Zsigmond dr. : HAZUDIK AZ ÉLET. Társ. szm. 3 fv. Rend. : Gózon Béla 1919. V. 20. + +, 21., 22., 26. = PN 1919máj. 23. (krit. ) = PE 1919máj. 4., 17. 1278. Meyer-Förster, Wilhelm: HEIDELBERGI DIÁKÉLET (Alt Heidelberg). Szm. 5 fv. Ford. : Márton Miksa. Zene: Kun László. Dalszöveg: Heltai Jenő, X. 11.,, IX. 22. du. 1918. 7. = PN 27. ) 1918. máj. 8. ) - Dt 1911 (krit. ), okt. 11., 24. ) 1279- Ascher, Leo: HEJEHUJA BÁRÓ (Bruder Leichtsinn). Op. Szöv. : Julius Brammer, Alfred Grünwald. : Harmath Imre. Vez. : Turay Mihály. : Tihanyi Béla, 25., 26., 27., 28., 29-, 30.,, X. 21., 22., = PN 1919 márc. 25-(krit. ) = Dt 1919okt. 22. ) 1280. Martos Ferenc: HELÉN.
A SzínHáz bora volt a 2022. április 28-án megtartott sajtótájékoztató témája a Pécsi Nemzeti Színházban. A sajtó meghívott képviselőit Lipics Zsolt a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója és Vidákovics Szláven művészeti vezető köszöntötte. (Fotó PNSZ) Ezt követően A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke, Madaras Zoltán elkötelezett híve a bor és kultúra összekapcsolásának. Beszédében ismertette az általa vezetett intézet sokszínű, innovatív kutatói, fejlesztői tevékenységét, majd Ipacs Szabó István főborász mutatta be a SzínHáz borait. A rendezvényen Bognár Szabolcs operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház művésze énekelte el Erkel Ferenc Bánk Bán című operájából Petur bán bordalát és Denza: Funiculi Funicula című kedves olasz melódiáját. Zongorán közreműködött: Horváth Judit. A Pécsi Nemzeti Színház Lipics Zsolt igazgató vezetésével a körülöttünk levő világra való nyitottság jegyében sok területen keresi a magas minőséget, elhivatottságot, innovatív hozzáállást fontosnak tartó partnereit.
Értékelés kategóriák szerint Bérezés és juttatások 2, 3 Munkaidő és munkarend 3, 3 Fejlődési, előrelépési lehetőség 1, 3 Munka és magánélet egyensúlya 2, 7 Kollégák és céges hangulat 4, 0 Megközelíthetőség 5, 0
Pécs város közgyűlése felállított egy Színügyi Bizottságot, melynek feladata a színház építési telkének kijelölése volt, s választásuk a jelenlegi Színház térre esett, ahol abban az időben katonai csapatkórház állt. Ebben az időszakban kb. 1840-től épültek fel a város fontos intézményei, hivatalai, köz- és magáncélú lakóépületei, s Pécs mai arculatát zömében az akkor zajló építkezések következtében nyerte el. A Színügyi Bizottság elnökének az akkori polgármestert, Aidinger Jánost választották, aki megszavaztatta a megyei pótadó kivetését a színház költségeinek fedezésére. 1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal a közgyűlés által megszavazott 10. 000, - Ft-tal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő "színházi emberének" tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre.
Pécsett az 1800-as évek közepén csaknem minden nemzetiség megtalálható volt. Magyarok, németek, bosnyákok, szerbek, horvátok, osztrákok, csehek, morvák, olaszok éltek itt együtt békében, egyetértésben. Az évszázados együttlét alatt keveréknyelvet alakítottak ki, s ebbe a Bábelbe csöppentek a színészek, akik az irodalmi nyelvet hozták magukkal, a tiszta németet és a magyart. Ekkortól vált rendszeressé a színi előadások tartása itt a Mecsekalján. A pécsi színjátszás a magyar színházi kultúra egyik jelentős vidéki centrumává vált. A város nagyobb tánctermeiben, előkelő polgárházaiban, fogadókban, kávéházakban nyújtottak fellépési lehetőséget a komédiásoknak. Ismert játszóhely volt pl. az "Elefántos Ház", de a tettyei kisszínpadon is megfordultak a nagy népszerűségnek örvendő, vándor színtársulatok. A város lakossága nagyon szeretett volna egy kőszínházat, állandó társulattal, vágytak egy rendszeres művészi élményt nyújtó teátrum után, mely lehetőséget nyújthat baráti társaságok találkozására is.
- 3877 Dobó István Vármúzeum - 3622 Fotó: Incze László kiállítás, látogató, múzeumandragógia, Múzeumok Éjszakája, múzeumpedagógia, programajánló 2022-06-24 19:00 látogató, Múzeumok Éjszakája, programajánló, téma 2022-06-25 15:30 gyűjtemény, kiállítás, látogató, múzeumandragógia, Múzeumok Éjszakája, programajánló 2022-06-25 11:00
Eredmény A tavalyi évhez képest kétszer annyi belépést regisztráltak az idei Múzeumok Éjszakáján. 2021-ben 164. 778, 2022-ben pedig 329. 174-en mentek el valamelyik múzeumba, közgyűjteménybe, levéltárba egyetlen estén – mondta el a Kossuth Rádióban ma reggel Dr. Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. A programon mintegy 430 (126 budapesti, 305 vidéki) intézmény vett részt, rekordszámú, több mint 2500 programmal. Galéria – MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár. "Az újragombolt hagyományok" kiemelt témához is rengeteg esemény kapcsolódott, ebből tehát jól látható az a munka, amit az intézmények fektetnek nemcsak ezen az estén, hanem egész évben abba, hogy interaktív, a 21. század embere számára is jól értelmezhető kreatív, élményalapú programokat hozzanak létre – mondta el az államtitkár. A Múzeumok Éjszakája hivatalos honlapjának látogatottsága is rekordot döntött idén, közel 50%-kal nőtt az eddig mért legmagasabb adathoz képest.
Az elmúlt esztendőkben (leszámítva a covidos éveket) mintegy 400 ezer látogatói belépést regisztráltak ezen a programon az intézmények. Ezzel az ország legnépszerűbb rendezvényévé vált. Nincs még egy olyan kulturális esemény hazánkban, amely akár megközelítené ezt a számot. A rendezvény hivatalos oldalán, a helyszín, időpont és program típus szerint is válogathatnak az érdeklődők az események között. Múzeumok Éjszakája 2022. A szervezők az este folyamán élő közvetítésekkel jelentkeznek a közösségi oldalukon. Ebben az évben az újragombolt hagyományok az esemény szlogenje, így számos múzeum programja e köré a fogalom köré épül. A szervezők ezzel arra szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy a klasszikus kultúra képviselői, mint a múzeumok is fel tudják venni a versenyt a fejlett audiovizuális eszközöket kínáló könnyebben fogyasztható szórakoztató lehetőségekkel. Ezért a hagyományainkat, kulturális örökségünket bemutató intézmények ezen a napon is igyekeznek minél élményszerűbben, minél látványosabban, a modern technikát segítségül hívva szólni az érdeklődőkhöz, különösképpen a következő nemzedékekhez.
Az ezt segítő Géniusz-programban 95 pályázat nyert országszerte. Bús Balázs, a 3, 5 milliárdos forrást biztosító Nemzeti Kulturális Alap alelnöke hangsúlyozta: "magam is támogatója vagyok annak, hogy e térség, illetve az itt élők a kulturális, gasztronómiai és népi hagyományok talaján állva újradefiniálják a Balaton négyévszakos szerepét", amelyben fontos lépés a keszthelyi múzeum időszaki tárlatának megnyitása, amely megmutatja, egy évszázada hogyan éltek az emberek. Leszögezte: a feltáruló népmesei világ nagy pontossággal írja körbe azt az értékszemléletet, amely mentén elődeink, a Zala vármegyében élő mezőgazdasági idénymunkások alakították emberi kapcsolataikat, s mesékbe foglalt virágnyelven megfogalmazták vágyaikat. Borítókép: A megnyitó résztvevőit Németh Péter múzeumigazgató kalauzolta az új kiállításban; fotó: PBÁ / állományvédelem, látogató, muzeológia, műhely, néprajz, pályázat 2020-09-02 07:00 beruházás, emlékezet, látogató, műhely, pályázat, történelem 2020-11-01 20:00