A Csömödéri Erdei Vasút kisvasút-hálózata a legnagyobb Magyarországon, teljes hossza több mint 100 kilométer, de ennek mindössze a harmadán, 37, 8 km hosszan van személyszállítás. A vasút története ezen a vidéken az 1910-es években kezdődött, az erdőgazdálkodás és a fakitermelés megkönnyítése érdekében. Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt a vasút: a Lenti-Zajda és a Csömödér-Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz azonban, hogy a kisvasút a személy- és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. Csömödéri Állami Erdei Vasút kisvasút | Lenti, Thermal Hotel Balance****. A Lenti-Szilvágyi és a Csömödér-Kistolmácsi vonal összekötésére 2000-ben került sor. Az erdei kisvasút régi mozdonya Fotó: funiQ A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítanak különvonatot, ráadásul a hidegebb hónapokban fűthető, zárt szerelvények állnak az utasok rendelkezésére. A kisvonaton kerékpár szállítására is van lehetőség. 2004 óta minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a vonalon, amelyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz.
A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 kilométer hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 kilometer hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítunk különvonatot. A hidegebb hónapokban fűthető zárt szerelvények állnak az utasok rendelkezésére. A kisvonaton kerékpár szállítására is lehetőséget biztosítunk. 2004 óta néhány újdonsággal is szolgálunk; minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon, melyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz. Csömödéri erdei kisvasut . Külön megrendelésre a gőzmozdonyt és a szalonkocsit ettől eltérő időpontban is az utasok rendelkezésére tudjuk bocsátani, amennyiben nincsen tűzgyújtási tilalom.
Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti- Zajda és a Csömödér- Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti- Szilvágyi és a Csömödér- Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll. A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet.
String létrehozása JavaScript-ben Bár fentebb említettük, hogy a JavaScript-ben egyáltalán nem nagy ördöngösség létrehozni egy string-et, de a biztonság kedvéért azért leírjuk szintaktikai szinten, hogy hogyan kell csinálni, ha valaki nem tudná/nem emlékezne rá. var / let / const VÁLTOZÓNÉV = "ÉRTÉK"; Code language: JavaScript ( javascript) Létrehozunk egy változót vagy konstanst, majd megadjuk a változónevét és egy egyenlőségjel után idézőjelek között az értékét. Itt olvashatsz bővebben a JavaScript változókról. String értékének módosítása JavaScript-ben Bár ez sem túl nagy dolog, de azért megmutatjuk. Ha szeretnéd egy string értékét módosítani, akkor nincs más dolgod, mint felülírni a jelenlegi értékét egy újjal. VÁLTOZÓNÉV = "ÚJ. ÉRTÉK"; Erről is itt olvashatsz bővebben. Mik azok a metódusok és tulajdonságok? Változók a programozásban – Programozz Te Is!. Nagyon leegyszerűsítve a metódusok a teljes programkód egy apróbb részfeladatát végzik el. A metódus (vagy a függvény) általában valamilyen komplexebb műveletet végez el, például sorba rendezi egy objektum elemeit, míg a tulajdonság csak egy információt ad vissza az objektumról, például, hogy hány elemből áll.
Objekum: A változó tartalma a program egyik objektuma, vagy annak címe. Az objektum műveletei és adattagjai a változón keresztül használhatók. Rekord: A változó adattartalma egy rekord. A rekord mezői általában a változó. mezőnév formában hivatkozhatók. Tömb: A változó értéke egy tömb, a tömb egyes elemei egymástól függetlenül használhatók. Ennek leggyakoribb jelölése a
[ ] forma. Szöveges: A változó értéke egy karaktersorozat. A tároláshoz szükséges memória változhat futás közben, ezért gyakran mutatóval ábrázolják. Élettartam szerint Statikus: a változó a program futása során végig rendelkezésre áll. Automatikus: az alprogramok lokális változói általában ilyenek. Az alprogram hívásakor foglalnak helyet a veremben, majd az alprogram befejezése után már nem lesznek használhatóak. Rekurzív hívásoknál ezért egyszerre több, ugyanannak a változónak megfelelő, de különöbző mélységekhez tartozó adat is lehet a memóriában. Dinamikus: a program futásának csak egy részében hasznáható változó.
Ilyenkor vigyázni kell, mert a régi adat törlődik belőle, felülíródik az új adattal. Változók típusai Az előbb tárgyalt mechanizmus már csak annyiban fog bonyolódni, hogy minden Változónak meg kell adnunk egy típust is. Ez a típus fogja meghatározni, hogy milyen fajta adatot lesz képes tárolni a Változónk. A típusokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: Szám és Szöveg típusok. A szám típusú változók csak számokat, míg a szöveg típusú változók csak szövegeket képesek tárolni. Ha pedig egyszer definiáltuk a változónk típusát, akkor azt később már nem tudjuk megváltoztatni (a legtöbb programozási nyelvben). Nézzünk meg egy-egy példát Java nyelvből: Típus neve Formátum Példa String szöveg "Hello World" int egész szám 12 Miért van erre szükség? Felmerülhet, hogy miért kell adatokat eltárolnunk egy programon belül egy változóba? Hiszen láttuk az első programunkban, hogy képesek vagyunk kiíratni az adatokat a képernyőre, akkor meg minek ezt tovább bonyolítani? Egy program célja legtöbbször nem csak annyi, hogy csak megjelenítjük az információkat a képernyőn és kész.