00-19. 00 This entry was posted on 2020. november 16. hétfő at 10:30 and is filed under Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
Csepel-Kertváros Közigazgatás Település Budapest XXI. kerülete Kerület Budapest XXI. kerülete Alapítás ideje 1923 Városhoz csatolás 1950. január 1. Korábbi rangja Csepel város része Népesség Teljes népesség 5745 fő (2001) [1] +/- Elhelyezkedése Csepel-Kertváros Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 19° 05′ 03″ Koordináták: é. Csepel rákóczi ter.com. 19° 05′ 03″ Csepel-Kertváros Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten. Fekvése [ szerkesztés] Határai a Vágóhíd utca a Táncsics Mihály utcától, Kassai utca, Katona József utca, Szatmári utca, Makád utca, Kikötő utca, Széchenyi utca és meghosszabbított vonala a Dunáig, Ráckevei-Duna-ág, Határ utca, Kolozsvári utca, Szebeni út, Szent István út és végül a Táncsics Mihály utca a Vágóhíd utcáig. Története [ szerkesztés] A volt uradalmi földeket 1923 -ban felparcellázták, majd a Falusi Kislakást Építők Szövetkezete útján eladták, elsősorban a szegényebb rétegeknek. A vevők jelentős része a Weiss Manfréd gyárban dolgozott. A parcellázás nyomait mutatja, hogy az utcák derékszögben metszik egymást, köztük egy-egy teret (Áruház tér, Rákóczi tér) alakítottak ki.
Pótolni kezd valami nagyon fontosat, ami már-már veszendőben van. Az ember biológiai lény, társas lény. A technika rohanásával nem alkalmas a végtelenségig lépést tartani" – fogalmazott Tarlós István. Hozzátette: a csepeliek a Rákóczi-kert megújításával megmutatták, hogy fontosak számukra a családi vagy baráti körben eltöltött órák, a személyes kapcsolatokra építő közösségi élmények, a szabadidő tartalmas eltöltése. Felismerték, nem engedhető, hogy a gépek, az automatizmusok, a technika nyújtotta sivár monotonitás, az érzelemnélküliség maga alá gyűrjön – mondta. Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester közölte: a Rákóczi-kert kialakítását 550 millió forintból valósította meg a kerület a főváros támogatásával. Csepel rákóczi ter a terre. Nemcsak Csepel, hanem Budapest egyik legszínvonalasabb parkja jött így létre. A park átadása jól jelzi a csepeli önkormányzat család barát gondolkodását – jegyezte meg. Borbély Lénárd közölte, egy Csepel minden bölcsődéjét és óvodáját megújítják, ezeket követik majd 2020-tól az általános és középiskolák.
A "Budapest 2019 – Európa Sport fővárosa" program keretében hét helyszínen, köztük a 2020. május 20-án felavatásra került a csepeli Tejút parkban újultak meg a főváros zöldfelületei, illetve játszóterei, amelyek többek között sport- és rekreációs funkciókkal bővültek. A fejlesztések célja, hogy a fővárosiak generációtól függetlenül megújult környezetben és minél aktívabban tölthessék el szabadidejüket. A tervezést és a kivitelezést a FŐKERT Nonprofit Zrt. végezte. A park aktív rekreációs lehetőségét bővítve egy futókör, sportpálya, fitnesz tér, játszótér és pihenőtér kialakítása történt illemhellyel, mindezt egy többszintes növényállománnyal, virágos felületekkel ellátott pihenőparki környezetben. Szempont volt a XXI. századi technikai vívmányokkal összeforrt ember igényeinek kielégítése, így innovatív okos eszközök is telepítésre kerültek a téren. Csepel-Kertváros – Wikipédia. A lakótelep neve után a kozmosz, az űr témát jelenítjük meg a parkban. Ezt tükrözi a térszerkezet, a burkolati minták, a kihelyezett játszóeszközök.
2022. ápr 27. 4:35 Szörényi Levente 77 éves lett / Fotó: Zsolnai Péter Kedden töltötte be a hetvenhetet az István, a király című rockopera szülőatyja, Szörényi Levente. A legendás Illés-együttes frontembere, már évekkel ezelőtt visszavonult a színpadtól, ám azt mondja, bár az korábban meghatározta a mindennapjait, már egyáltalán nem hiányzik neki. – A színpadi ügynökségemmel még foglalkozom, de magára a színpadra már nem megyünk. Ez már sok szempontból nem aktuális és egyáltalán nem is hiányzik. A legkisebb kultúrházaktól kezdve a nagy stadionokig volt már rengeteg előadás, nagyon szép volt és jó, de nem kell már ez az életembe, elég volt – jelentette ki határozottan Szörényi Levente. – Szembe kell nézni azzal, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet überelni, ez az alkotás legnagyobb nehézsége. Ilyen alkotás például az István, a király, amely a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend, és aminek a dalait újabb és újabb generációk fújják kívülről. – Azt szoktam mondani, mindenre büszke vagyok, ami a zenén kívül van.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2013. jún 2. 19:09 Szörényiék lakásán próbálták az István, a királyt Budapest — Bombaként robbant 1983 augusztusában a városligeti szánkódombon bemutatott István, a király. Az idén augusztusban, fergeteges új előadással a 30. jubileumát ünneplő darab alkotói, Szörényi Levente (68) és Bródy János (67) csaknem egy évtizeden át érlelték államalapító királyunk történetét, míg végül Boldizsár Miklós Ezredforduló című műve alapján elkészült a ma már klasszikussá vált rockopera. Az alkotópáros mellett a koreográfus, Novák Ferenc (82) is oroszlánrészt vállalt a munkából, Novák Tata – ahogy mindenki hívja – még a zenei kísérethez is hozzászólt, hogy jobban koreografálható legyen a darab. A 80-as évek elején készült fotón Szörényi Szabolcs (balra), Bródy János és Szörényi Levente dolgozik a darabon – Szörényi Leventéék lakásán gyülekeztünk minden csütörtökön már a bemutatót megelőző fél évben – emlékezett Novák Ferenc.
A beatkorszak emblematikus alakja, az Illés, majd a Fonográf együttes gitáros-énekese sebészorvosnak készült, csak később döntött a zene mellett. Szörényi Levente az ausztriai Gmundenben született, ahová családja a második világháború utolsó napjaiban a front elől menekült, de édesanyja két fiát, Leventét és a nála két évvel idősebb Szabolcsot Magyarországon akarta felnevelni. A családban több hivatásos zenész volt, festőművész-grafikus és tanár apjuk maga is hegedült, édesanyjuk viszont egyetlen hangot sem hallott fiai muzsikálásából, lévén halláskárosult. A két Szörényi hegedülni tanult, de egyikük sem rajongott a hangszerért. A szerény körülmények között élő szülők a testvéreket 1956 szeptemberében a szobi állami fiúnevelő intézetbe íratták, ahol csak az okozott nekik örömet, hogy bekerültek az intézmény mandolinzenekarába. Később, a váci gimnáziumban egy trióban zenéltek, majd egy újpesti gimnáziumba kerülve az ott alakított Mediterrán együttessel 1962-ben a Ki Mit Tud? elődöntőjéig jutottak.
Három szólólemezt készített: 1973-ban Utazás, 1980-ban Hazatérés, 1986-ban Végtelen úton címmel, valamint duettalbumokat is, többek közt Kovács Katival, Sebestyén Mártával és Rost Andreával. 1982-ben mutatták be Kőmíves Kelemen című rockballadáját, egy évvel később a munkássága egyik csúcspontjának tekinthető István, a király című rockoperát. A Boldizsár Miklós darabjára Bródyval közösen írt, mára klasszikussá vált mű a kinyilatkoztatás erejével hatott, sokakban szabadította fel az akkor elfojtott nemzeti érzést. 1989-ben oratóriumot írt ( Fénylő ölednek édes örömében... ), majd újabb színpadi művek következtek: Attila, Isten kardja (1993), A kiátkozott (1997), Veled, Uram (2000), Ének a Csodaszarvasról (2001). Szörényi Levente 15 film zenéjét is szerezte. Munkássága elismeréseként 1983-ban Erkel Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1996-ban a Huszka Jenő Életműdíjat vehette át, 2000-ben megosztott Kossuth-díjat kapott az Illés együttes tagjaival.
Szörényi Levente: Alföldi tönkretette az István, a király zenéjét! Szörényi Levente megszólalt az Alföldi Róbert által rendezett István, a király kapcsán. A legismertebb magyar rockopera zeneszerzője kinyilvánította a véleményét. "Rosta Mária, a producerünk a fejébe vette, hogy Alföldinek kell rendezni, és így is lett. Ennyi! Én Alföldi Róbertet tehetségesnek tartom. És én a tehetség és a teljesítmény miatt felül tudok emelkedni az esetleges ideológiai nézeteltéréseken. Egyébként is utálom a skatulyákat. Egy rendező amúgy mindenütt a világon azt csinál egy műből, amit akar. A premieren az már bosszantott, hogy Alföldi demagóg megoldásokat alkalmazott. Az pedig főleg zavart, hogy tönkretette a zenét. Élő zenét alkalmaztunk, és arra késztette a karmestert, hogy minél gyorsabb tempót vigyen. Erre pipa voltam, nagyon. " – nyilatkozta Szörényi Levente a
– Nemcsak mint koreográfus, de mint néprajzos is részt vettem az előkészületekben, sok tanácsot adtam a történeti hűséghez. Nagyon lelkesek voltunk, bár persze nem tudhattuk, milyen lesz a fogadtatás. De őszintén megmondom, mindenki több évtizedre kiható, hatalmas sikerre számít egy-egy bemutató előtt, aztán majd kiderül, mi lesz belőle. Olyan politikai légkörben készült az István, annyi vita előzte meg, hogy éreztük: ennek nagy durranásnak kell lennie. Akkoriban már érezhető volt a rendszerváltás előtti feszültség, ami nagyon jó alap volt a darab történetének bemutatására. Rengeteget köszönhet a mű Nemeskürty István (a Budapest Filmstúdió akkori vezetője – a szerk. ) közbenjárásának, az ő diplomáciai érzéke nélkül talán minden másképp alakult volna. Az augusztusi bemutató előtt lázas munka folyt az István, a király óta Királydombnak nevezett földrakáson. Novák Ferenc kézjelekkel irányította 300 táncosát és szereplőjét, ám a koreográfus állítja: akkoriban neki már nem okozott kihívást a félelmetes tömegmozgatás, korábban is dolgozott már ennyi táncossal.
I have got a 16 page booklet include in the my release! És van még egy kiadás Romániai Euro Music 2002 kiadás is.