Piazzolla visszatért a tangóhoz, darabjait eleinte vonós zenekarral adta elő, közben ő maga állva, egyik lábát székre helyezve harmonikázott. 1986-ban César-díjat kapott az El Exilio de Gardel című film zenéjéért. 1992. július 4-én Buenos Airesben hunyt el. Ő volt a tangó vitathatatlanul legnagyobb alakja, aki a műfajt átemelte a hangversenytermekbe
Bár az tény és való, hogy a Magyar Média is csúful eljárt a lánnyal, mert csak ígértek dolgokat, de nem váltották be, miközben Csillát magukhoz kötötték... Csilla tragikus halála nemcsak ő és családja életét változtatta meg, hanem a szépségkirálynő-választás életét is. Flipper Öcsi - indavideo.hu. A verseny történetében újabb éveket hagytak ki: 1985. után csak 1991-ben választottak ismét Magyaroszág szépét. Akit érdekel ez az időszak, az 1980-as évek Magyarországa, annak ajánlom Molnár Csilla történetét!
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva.
Természetesen a módszer többjegyű számokra is működik. A módszer helyessége azonossággal belátható: Ha, akkor Négyzetre emelés [ szerkesztés] 5-re végződő számok [ szerkesztés] Amikor egy szám 5-ösre végződik, akkor egy egyszerű szabály alapján rögtön kiszámolhatjuk a négyzetét. Vegyünk egy kétjegyű számot: Vegyük az első számjegyet, szorozzuk meg a nála 1-gyel nagyobb számmal, majd írjuk oda a végére a 25-öt. A 100-zal való szorzás csak formailag szükséges, mert a 72 két helyiértékkel előrébb van mint a 25. A számírás fejlődése | Sulinet Hírmagazin. A tétel könnyen bizonyítható: Egy különleges eset [ szerkesztés] Tegyük fel, hogy két olyan kétjegyű számot szorzunk össze, melyeknek első számjegye megegyezik, második számjegyeik összege pedig 10. Ilyenkor az első számjegyet megszorozzuk a nála 1-gyel nagyobb számmal, ezt leírjuk, majd a végére az egyes helyiértékeken álló számjegyek szorzatát tesszük. Négyzetre emelés általánosan [ szerkesztés] Vegyünk egy kétjegyű számot. Legyen ez a 67. A 67-et kerekítjük tízes helyiértékre, így lesz belőle 70.
A római számírás Római számokkal még ma is viszonylag gyakran találkozhatunk, pl. régi épületeken, vagy könyvekben a fejezetek jelzésére. Kialakulásuk at többféleképpen magyarázzák, egyesek etruszk eredetűnek tartják, mások kézjelekre vezetik vissza. A legelfogadhatóbb magyarázat szerint a tíz jelölésére használt X így alakult ki: megfelelő számú függőleges vonalkával jelölték 9-ig a számokat, a tizedikkel ezeket ferdén keresztbe áthúzták, azaz a ferde vonalnak tízszerező jelentése volt. Az így kapott X "felezésével" - etruszk mintára - kapjuk a V jelet. Anyag- és eszközismeret | Sulinet Tudásbázis. Ha másik irányba még egyszer ferdén áthúzzuk, ez újabb tízszerezést jelent. Az így kapott jelből - megintcsak etruszk mintára - már könnyen eljuthatunk a latin C ENTUM (= száz) szó kezdőbetűjéhez, a C -hez: Még nagyobb számjelhez jutunk a M ILLE (= ezer) szó kezdőbetűjéből, és hasonló felezgetéssel megmagyarázhatjuk az L és D jeleket is, s ezzel már megkaptuk a teljes számjel-készletet: A római számírás az egyiptomihoz hasonlóan additív rendszer, de ebben már megjelenik a sok azonos jel egymás utáni ismétlésének elkerülésére a kivonás is (szubtrakció).
Mivel 3-mal tértünk el, ezért a 67-ből levonjuk a 3-at. Így kaptunk két számot: A 70-et és a 64-et. Szorozzuk össze őket és adjuk hozzá az eredeti szám és a kerekített szám különbségének négyzetét. A magyarázat a következő algebrai összefüggés: Összeadás [ szerkesztés] Kétjegyű számok [ szerkesztés] Három- és többjegyű számok [ szerkesztés] Kivonós módszer [ szerkesztés] Kivonás [ szerkesztés] Komplementerek [ szerkesztés] Szorzás [ szerkesztés] Egyjegyű számok szorzása többjegyűvel [ szerkesztés] Többjegyű számok szorzása többjegyűvel [ szerkesztés] Komplementerek használata [ szerkesztés] Osztás [ szerkesztés] Gyökvonás [ szerkesztés] Érdekességek [ szerkesztés] Kamatos kamat, adójárulék stb. [ szerkesztés] A fejszámolás története [ szerkesztés] Fejszámoló művészek [ szerkesztés] Pataki Ferenc Lásd még [ szerkesztés] Fejszámoló művész Irodalomjegyzék [ szerkesztés] Arthur Benjamin & Michael Shermer: Fejszámolás, Partvonal Kiadó, 2006 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Arthur Benjamin: A performance of "Mathemagic" – egy fejszámoló művész előadása videón (magyar felirat elérhető); módszerét 11:48 körül kezdi el ismertetni, majd bemutatni egy ötjegyű szám négyzetre emelésével