A Rosenthal Gőzmalom Rt-t az alapító fiai, Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzemévé. 1914-ben átnevezték Békéscsabai István malomnak, ez a felirat a mai napig olvasható a torony homlokzatán. A malmot fél évszázados működése alatt többször korszerűsítették, országosan a legjobb hírű malomként tartották számon. Az 1930-as években az ország vezető, a 2000-es évekig pedig hazánk második legnagyobb gőzmalma volt, amíg 2005-ben be nem zárták. Addig főként román exportra termeltek, de ekkorra szinte nullára esett vissza a kivitel, így az üzemeltetők a gőzmalom bezárása mellett döntöttek. A 150 éven át őrlő, ma műemlékvédelem alatt álló malom 2005 óta üresen áll. 2009-ben állagmegóvási céllal felújították az épület homlokzati részeit és a tetőt. Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható (kívülről). Szerző funiQ frissítve: 2020-02-12 Tömegközlekedéssel Busszal a Békéscsaba, Kossuth tér megállóig menjünk. Megközelítés A megállótól sétálunk nagyjából 100 métert a Körös felé, és már látjuk is a túlparton a hatalmas épületet.
Lángol a békéscsabai István malom – járja be az országot a drámai hír, és egy helyi nyilatkozó azt is megpendítette egy rádióinterjúban, hogy gyújtogatás állhat a háttérben. Van ok a szomorúságra: egy történelmi épület károsul jelentősen ezekben az órákban, miközben megfékezni próbálják a lángokat. A több mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, a békéscsabai, a gyulai, a mezőberényi, a mezőkovácsházi, a szarvasi, a szeghalmi és az orosházi hivatásos tűzoltók is kivonultak. Több mint hatvanan dolgoznak a tűz körülhatárolásán. Az egységek a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett oltják a lángokat – írja az A műemlék épület több mint fél évszézados történetében számos zsidó tulajdonos is szerepet játszott, egykor Rosenthal-malom néven emlegették, és 1915-ben egyszer már felrobbant és leégett. 1853-ban létesült Csabán gőzmalom – írja a "Ebben az időben a városban mintegy hatvan száraz-, szél- és vízimalom működött.
Az új malom teljesítményét a korábbi két és félszeresére tervezték. A malom telkén 1925-ben épült fel a ma is álló impozáns, ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. A malomba az AEGV keskeny vágányú, valamint 1920-tól a MÁV normál vágányú iparvasútja is be volt vezetve. 1930 körül a malom már 150 munkást foglalkoztatott, piacai a belföldön kívül Ausztria, Hollandia, Anglia, Franciaország, Svájc és különösen Csehország voltak, de Algériába és Egyiptomba is jutott csabai liszt. A világháború után a malmot államosították, bővítették és fejlesztették. Az üzem ekkor vette fel az István malom nevet. Fennállásának századik évfordulóján a malom elérte addigi legnagyobb termelését: az évi 6 ezer vagont. A malom 1961-ben tért át a villamos meghajtásra. A Rosenthal Gőzmalom Rt-t az alapító fiai, Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzletévé, országosan a legjobb hírű malomként tartottak számon. A privatizáció lett a malom végezete. 150 éves működés után leszerelve üresen áll - a monumentális épületben a csend honol.
Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy nem kell elbontani az épületet. A tűz ugyanis alapvetően felfelé terjedt, és a vastag belső vakolat is megvédte a tömör, korábban kézzel előállított, nehéz téglákból épült falakat. Jelenleg azoknak a belső, megmaradt szerkezeteknek az elbontásával foglalkoznak - alpinisták közreműködésével -, amelyek a falsíkhoz vannak rögzítve. Példaként a megrongálódott vaslépcsőket említette, amelyek oldal irányú terhelést jelentenek. A statikus elmondta azt is, hogy a legsürgősebb feladat az épület statikai megerősítése. Ennek érdekében napokon belül hálós acélszerkezetet, acélgerendákat építenek be a hatszintes épület negyedik szintjének magasságában, hogy megtámasszák a 26 méteres falakat. Az acélgerendákat már a helyszínre szállították. Kiss András, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője arról szólt, hogy a tűzeset napján a legmagasabb, ötös kiemelt fokozatú riasztást rendeltek el, 15 tűzoltójármű és 67 tűzoltó vett részt az oltásban. 32 éves pályafutása során nem emlékezik ekkora tűzesetre Békésben.
Fiai: Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzemévé, országosan a legjobb hírű malomként tartották számon. 1915-ben egy lisztrobbanás következtében kigyulladt, súlyos károkat szenvedett az épület. Újjáépítésekor ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővült. A világháború után államosították, bővítették és fejlesztették, ekkor vette fel az István malom nevet. Fennállásának századik évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését: az évi 6 ezer vagont. A malom 1961-ben tért át a villamos meghajtásra. A privatizáció után, 2005-ben a malomban leállt a termelés, jelenleg – a szomszédos lisztraktárral együtt – 150 éves működés után üresen áll. A helyi védelem alatt álló épület a csabai városkép egyik legjellegzetesebb eleme. ( forrás)
Az egykori István-malom Békéscsaba belvárosában álló épülete kedden égett le. A lángokat – amelyek átterjedtek egy kisebb melléképületre is -, késő este sikerült körülhatárolniuk a tűzoltóknak.