Vajon miért élt és él tovább évtizedekig egy olyan legenda, amelynek tengelyében az áll, hogy gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel nem öngyilkos lett, hanem a németek, a Gestapo áldozata? [... ] A kétségtelenül náciellenes Teleki-legenda erősödött a háború vesztének láttán; éberen maradása párosult a... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 4 980 Ft Online ár: 4 731 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 473 pont 5 590 Ft 5 310 Ft Törzsvásárlóként: 531 pont 5 490 Ft 5 215 Ft Törzsvásárlóként: 521 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 6 990 Ft 6 640 Ft Törzsvásárlóként: 664 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban. "Széki gróf Teleki Pál m. kir. titkos tanácsos, m. miniszterelnök ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt. " 1941. április 3-án reggel ezt a rövid jelentést adta ki a Magyar Távirati Iroda. A tragédia híre az egész magyar közvéleményt megrázta, amit érezni lehetett nemcsak a kormánypárti, de az ellenzéki sajtóban is. Az eset nemzetközileg is nagy visszhangot keltett, még Winston Churchill is elismerően szólt Teleki személyéről – bár az, hogy fenntartanak számára egy üres széket a béketárgyalásokon, minden bizonnyal csupán legenda. Ugyanekkor kezdődtek a különféle találgatások Teleki öngyilkosságának hátteréről, amelyben manapság is sokan kételkednek.
Azonban a következő év tavaszán Hitler éppen a délszláv államon keresztül akart az olaszok segítségére sietni Görögországba, ehhez pedig Magyarország támogatását kérte. A miniszterelnök egyetlen kiutat látott a helyzetből: az öngyilkosságot. A Horthy kormányzónak hátrahagyott két búcsúlevél szövege ma már közismert: "Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál 1941. ápr. 3. Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok. Mély tisztelettel: Teleki Pál 1941. 3. " Polémiák az öngyilkosság körül Időről időre felmerül, hogy Teleki halálában idegenkezűség játszhatott szerepet. 2003-ban például Csapodi Csaba írt egy rövid elemzést a búcsúlevelekről.
Károlyi Gyula és P. Ábrahám Dezső szegedi ellenforradalmi kormányaiban elvállalta a külügyminiszteri posztot. Az 1920-as választásokon is Szegeden szerzett képviselői mandátumot, a Simonyi-Semadam Sándor vezette kormányban pedig ő kapta a külügyi tárcát. E munka legfontosabb része a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalás volt, melyre a delegációt Apponyi Albert mellett maga Teleki vezette. Ő mutatta be az ún. vörös térképet a Kárpát-medence etnikai viszonyairól. A békét végül Benárd Ágost munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd megbízott nagykövet írta alá. TELEKI PÁL "VÖRÖS TÉRKÉPE", AMELY A KÁRPÁT-MEDENCE ETNIKAI VISZONYAIT MUTATTA BE A TRIANONI BÉKE TÁRGYALÁSAKOR. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS Miniszterelnök – először Teleki első miniszterelnökségére 1920-1921-ben került sor. Kormánya fellépett a bal- és jobboldali szélsőséges mozgalmakkal szemben az úgynevezett rendtörvény bevezetésekor, végrehajtott egy minimális földosztást, ratifikálta a trianoni békeszerződést, és elfogadta a "numerus clausus" néven elhíresült kirekesztő felsőoktatási törvényt (amely a zsidók mellett más kisebbségek és a nők ellen is irányult).
A tudós vélhetően legitimista volt, és mivel IV. Károly első visszatérési kísérlete során gyanúba került (Szombathelyen találkozott a királlyal), 1921 áprilisában lemondott posztjáról. Teleki Pál első miniszterelnökségéhez fűződött a numerus clausus törvény, mely a magyarországi nemzetiségek arányában osztotta el a felsőoktatási helyeket. Ez a törvény elsősorban a zsidóság ellen irányult, mely arányánál jóval nagyobb számban képviseltette magát az egyetemeken (a jogszabály 1926-ig volt érvényben). Teleki 1921 után visszavonult a politikától, Horthy magyarországi főcserkésszé nevezte ki, 1933-ban ő szervezte meg Gödöllőn a szervezet világtalálkozóját. A húszas években a budapesti egyetem közgazdaság-tudományi karának dékánja, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (a Műegyetem elődjének) rektora lett, 1930-ban a kormányzó Corvin-lánccal jutalmazta. Valószínűleg szerepe volt az 1925-ben botrányt okozó frankhamisítási ügyben, a hamis bankókat ugyanis, melyekkel a francia gazdaság romba döntését tervezték, a Teleki vezette Térképészeti Intézet alagsorában nyomtatták.
A tudós egészen 1938-ig nem tért vissza a politikába, ekkor kultuszminiszterként kapott bársonyszéket az Imrédy-kormányban, majd a Magyar Élet Mozgalmat szervező politikus megbuktatása után Horthy őt választotta kormányfőnek. Teleki 1939 tavaszától haláláig, két évig állt az ország élén, második miniszterelnökségéhez alatt fogadták el az 1938 végén beterjesztett