Vannak nagy mesélő tehetséggel megáldott népek – Afrikában, Közép-Ázsiában -, akik művészien tudnak mesélni, sőt "hivatásos" mesélőik vannak. Álmodozó, szárnyaló képzeletű fajták, sűrű képteremtő nyelvvel, melyre rápattannak bölcs bolondjaik, s repülnek kalandról kalandra, történetről történetre, mint "a madár ágrul ágra". Ilyen nép vagyunk mi is. Kodály zoltán háry jános 01. Népünk tapasztalatát hordják meséink, dalaink, és a mi falvainkban is voltak hivatott mesélők, nem csupán zenészek. (Majd jött a gramofon, majd jött a tévé…) A Háry Jánosban Kodály zenéjének és Garay János Obsitos című meséjének találkozása népünk e két talentumának gyönyörű ötvözetét adja. Háry János, aki …"midőn bejárta szép Tirolországot, / A stájer hegyekben oly magasra hágott: / Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja, / A hegyet végiglen, csak hason mászhatta…" Kodály Zoltán gyönyörű daljátékát a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködésben mutatjuk be. Történelmi mese, mely a Habsburg birodalom idejében, a porosz-magyar határon lévő Nagyabonyban, a bécsi udvarban és Milanóban játszódik.
Kodály Zoltán: Háry János 2CD A Háry János Kodály Zoltán eredetileg öt kalandból álló, 1926-ban, a Magyar Állami Operaházban bemutatott daljátéka. A darab jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal bekerült a magyar színházakba. A Horthy-rendszer első évtizedében megfigyelhető volt egyfajta nemzeti nosztalgia a népszínmű műfaja iránt. A régi Népszínház még a XIX. században zárta be kapuit, de az intézmény megnyitásának 50. évfordulóján (1922-23 fordulója) megkísérelték újjáéleszteni a műfajt: a Városi Színházban népszínmű előadásokat tartottak és a közvélemény, valamint a sajtó szorgalmazta egy olyan társulat megalakulását, amely kizárólag ennek a régi magyar műfajnak az ápolására specializálódott volna. KODÁLY ZOLTÁN – HÁRY JÁNOS CÍMŰ SZVITJE A KLASSZIK ANEKDOTÁKBAN – Klasszik Rádió 92.1. Szabados Béla Bolond Istókja az 1923-as Petőfi centenáriumra készült alkalmi darab, de a régi időket felelevenítő népiességével váratlanul nagy sikert aratott. Kodály első dalműve megalkotásakor a nosztalgikus korszellemből indult ki, de egyfajta ellen-népszínművet szeretett volna megvalósítani.
00 és május 14. szombat 15. 00 Kodály Központ (Pécs, Breuer Marcell sétány 4. )
De a partitúra nem készült el időben, így a bemutató csúszott pár hónapot és végül 1926. október 16-án valósult meg. A következő évadra Kodály átdolgozta és kibővítette darabját. Ebben a formában 1928. január 10-én került színre a Háry. 1934-ben Debrecenben szabadtéren is színpadra állították, majd 1938-ban a darab előadásra került a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. A hazai bemutatók mellett sor került egy kölni, aacheni, augsburgi és helsinki bemutatóra is. Moszkvában az operaház egyik ottani vendégszereplése alkalmával került színre. Külföldi színházakban nem tudott repertoárdarab lenni, de Kodály 1927-ben az daljáték legjellegzetesebb dallamaiból összeállított egy hat tételes zenekari szvitet. Ennek az ősbemutatója New Yorkban zajlott le és Kodály egy csapásra világhírnévre tett szert. Kodály zoltán hary jános . Az opera eltűnt a külföldi operaházak repertoárjáról, de a belőle készült szvitet ma is szívesen játsszák a világ nagy hangversenytermeiben. A mű későbbi átdolgozásai során a szerző elhagyta a világvége jelenetet és a balettzenét, de írt művéhez egy nagyszabású, önálló színházi nyitányt.
Az eredeti népszínművekben ugyanis a magyar népdal alig kapott szerepet; ami miatt népiesnek tartották, az a népies műdal stilisztikai sajátosságainak az alkalmazása volt a zenés részekben. Kodály darabja irodalmi előzményéül sem egy népszínművet választott, hanem visszanyúlt a reformkor népies hagyományaihoz, amely még a népszínművek "mű népieskedése" előtt képviselte a magyar nép hangját. Ugyanezt tette Kacsóh Pongrác a János vitézben is. Kodály Garay János reformkori költő Az obsitos című elbeszélő költeményéből indult ki. Garay Háry János alakjának megteremtésével halhatatlan népi hőst adott a magyar nemzetnek. Kodály a mintának megfelelően a kora XIX. század szellemében értelmezte át a népszínművet. A zeneszerző saját bevallása szerint a legendát akarta daljátékában ábrázolni, mert az igazabb, mint a történelem. Modern kori perspektívából nézve az a fajta népies hősiesség, amit Az obsitos története sugallt nem igaz, csak önámítás. Klasszikus : Kodály Zoltán Háry János (2 CD) (CD) | .... Viszont a reformkor idealisztikus világa, a romantika kora alkalmas volt egy ilyen fajta tündérvilág ábrázolásához.
Tulajdonképpen álmok ezek a mesék. Háry is álmodik, és a kocsmában mindenki szívesen hallgatja őt, egész egyszerűen azért, mert ők is azonosulnak ezzel a mesével. Mindenki tudja, hogy Háry soha nem fogta el a "nagy" Napóleont. Mindenki tudja, hogy ez nem igaz, mint ahogy azt ő a kocsmában állítja, ugyanakkor mindenki erről álmodott, hogy akadjon már végre valaki, aki ezt a félőrültet megállítja. " Illés Gabriella (Mária Lujza hercegnő), Háry János (Pfeiferlik Tamás) Pfeiferlik Tamás, aki a címszerepet játssza a dalműben, a következőképpen nyilatkozott a szerepéről, illetve Kodály daljátékának magyarokhoz szóló üzenetéről: "Ez az első címszerepem a Teátrumban, és nagyon hálás vagyok Dráfi Mátyás művész úrnak, hogy felkért erre a szerepre. Lelkileg nagyon sokat ad számomra a Háry János címszerepe, főleg a tekintetben, ami a magyarságunkat, a magyar érzést illeti. Kodály háry jános - Tananyagok. Ilyen vonatkozásban külön táptalaj ez a mű. Számora mindig megtiszteltetés Kodály-műben szerepelni, ezért a Háry János nagy érték nekem.
Az opera librettóját Paulini Béla és Harsányi Zsolt öntötte végső formába. Munkájukban elmélyítették a nagyotmondó, örökké optimista és lehetetlent nem ismerő paraszt lélekrajzát. Nem a füllentésen van a hangsúly, hanem a nép fiainak vágyain, elvágyódásán, kifogyhatatlan mesélő kedvének a valóságnál igazabb megszólaltatásán. Az eredeti mű lényegében egyetlen szereplőre, Háryra támaszkodott. Paulini és Harsányi viszont egy csapat további szereplővel bővíti ki a történetet: Örzsével, Háry jegyesével, aki a darab másik főszereplője lesz, Marci bácsival, a kocsissal, aki mint komikus figura jelenik meg, Ebelasztin lovaggal, aki a cselszövő lesz, és a Garaynál két sorban megjelenő Mária-Lujza is jelentős szereplővé lép elő. Kodály zoltán háry jános toborzó. Az elkészült daljátékot először Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház akkori igazgatója fogadta el előadásra, de hamarosan többen szerencsésebbnek látták a darabot az operaházban bemutatni. Radnai Miklós fel is vette a kapcsolatot Hevesiékkel és Magyar Királyi Operaház 1925-26-os évadjának műsorára végül fel is vették a darabot.