Zenei értékrendemet a Kodály Zoltán által lefektetett zenei elvek mellett a több évszázados bécsi tradíció határozza meg. Ars poeticam a zene érzelmi üzenete és a tudományos, valamint tradicionális ismeretek elválaszthatatlan kapcsolatára épül; törekszem a kifinomult, kidolgozott, a zeneműhöz és korhoz hű előadás legmagasabb művészi szinten való megformálására. Munkásságom elsődleges vonulata az egyházzenei művek korhű interpretációs gyakorlatának, zenei és szakrális mélységének a terjesztése. Kővári Péter a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen (Universität für Musik und Darstellende Kunst Wien) folytatta tanulmányait. 2005-től tagja a világhírű, Grammy-díjjal is kitüntetett Arnold Schoenberg Kórusnak. Lehetősége volt olyan világhírű karmesterekkel együtt dolgozni, mint Nikolaus Harnoncourt, Claudio Abbado, Pierre Boulez, Fischer Ádám, Jean-Christophe Spinosi, Berrnard Haitink illetve Erwin Ortner. 2008 júniusában master diplomát szerzett egyházzene szakon, vezénylés és magánének karon, 2010 júniusában pedig orgonaművész szakon.
A Tihanyi Apátság orgonája különleges barokk hangulatával igazi éke a templomnak. A kórusrácson álló 15 tagú angyalzenekar pedig nem csak Magyarországon egyedülálló, de a világban sincs párja. Az orgona eredetéről és eddigi sorsáról Kővári Péter, az apátság zenei igazgatója mesélt nekem. – Mit lehet tudni a tihanyi orgonáról? – A Tihanyi Apátság barokk templomát több lépésben emelték nagyjából az 1720-as évektől – kezdte a történetet. – Pontos adatokra nem lehet visszakeresni, de az biztos, hogy 1754-ben már működött, bár még hiányos felszereléssel. A templom azonban állt, volt benne szószék, és egyéb bútorzat, tehát lehetett benne misét tartani. Folyamatosan építették fel és egészítették ki. Az oltárt, a szószéket, a templom belső faragványait és az orgona szekrényét Stuhlhoff Sebestyén készítette 1753 és '62 között. Ő egy német származású asztalosmester volt, aki hosszú évekig kitartóan dolgozott a hangszeren. Bár világi ember volt, és soha nem lépett be a rendbe, a szerzetesek teljesen maguk közé fogadták, és abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a kriptába temették el a szerzetesek mellé.
— Ez persze még mindig csak pót megoldás volt, de a funkcióját, hogy egyáltalán legyen valami és betöltse a teret 1993-ig ellátta. Addigra három manuálossá bővítették, toldozták-foldozták, ami azért művészi és szakmai szempontból nem volt annyira helytálló. Nem úgy szólt, mint egy művészi orgona hangszer, ezért amikor 1993-ban elkezdték a templom és a kolostor rehabilitációját, az Aquincum Orgonaépítő Kft. új orgonát épített az apátság számára. Azóta ez az orgona lakik az eredeti, barokk orgonaházban, ami egy 2 manuálos, 24 regiszteres hangszer, és 1598 sípja van. A zenélő angyalkák ritka ékességek (Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Püspöki Apor) — Ez már egy koncerthangszer — mondta Kővári Péter —, ami jó minőségű, nagyon megbízható, egy jól használható, precíz hangszer. A száraz tér az orgona halála, vagyis kell neki a tér, az akusztika, ahonnan visszaverődhet a hang. Szabadtéren egyáltalán nem tud érvényesülni, illetve túl kicsi helyiségben sem. Még a tihanyi templom is elbírna egy nagyobb hangszert, hiszen minél nagyobb a tér, annál nagyobb hangszert kíván.
Kővári Péter orgonaművész Kővári Péter 7 évesen kezdett zongorázni majd 14 évesen felvételt nyert a székesfehérvári Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola orgona szakára, emellett a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium tanulója volt. 2001 óta a Bécsi Zeneművészeti Egyetem hallgatója. 2005-től tagja a világhírű, Grammy-díjjal is kitüntetett Arnold Schoenberg Kórusnak. A kórus tagjaként lehetősége volt olyan világhírű karmesterekkel együtt dolgozni, mint Nikolaus Harnoncourt, Claudio Abbado, Pierre Boulez, Fischer Ádám, Jean-Christophe Spinosi, Berrnard Haitink illetve Erwin Ortner. 2008 júniusában master diplomát szerzett egyházzene szakon, vezénylés és magánének karon, 2010 júniusában pedig orgonaművész szakon. Tanárai, Prof. Erwin Ortner, Jordi Casals (vezénylés), Prof. Peter Planyavsky (orgona) és Prof. Margit Klaushofer (magánének) kiemelkedő tehetségnek tartották. 2009 márciusától zenetudományi doktori disszertációján dolgozik, ebben az évben megkapta a Bécsi Zeneművészeti Egyetem ösztöndíját, 2010-ben pedig a Tokyo Alapítvány fiatal tehetséges művészeknek szóló ösztöndíjával tüntette ki.
Mint zenei vezető, természetesen ő is játszik orgonán, általában hétvégéken, szentmisén és koncerteken. Tanít is, ugyanis az orgona nem megy ki a divatból, jelenleg is van 12 tanítványa, aki orgonálni tanul. Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Püspöki Apor — Van lelke egy orgonának? — Kell hogy legyen — válaszolta mosolyogva a zenei igazgató. — Azt szoktam mondani, hogy az orgonista az a hangszeres, aki igazi gépkezelő. Hiszen itt egy áttétrendszeren keresztül beérkezik a levegő, a tetején lévő szélládára vannak építve a sípok. Nem mindegy hogyan állítom be, hogyan hangolom. Egy jó orgonista egy kevésbé jó hangszeren is tud szépen játszani, csak az sokkal nehezebb. Hiszen egy jó hangszer, mint például a tihanyi, inspirálja az előadót, mert jó rajta játszani. És szívesen is jönnek ide a művészek, szeretnek játszani rajta. Talán nem kétséges, hogy egy igazi művész azért tudja megmutatni a saját tudását egy rosszabb minőségű hangszeren is, mert a saját lelkét adja bele. — Szokták kérdezni miért nem a hangszerek királyának, hanem a királynőjének hívják az orgonát — mondta Kővári Péter.
Tanárai, Prof. Erwin Ortner, Jordi Casals (vezénylés), Prof. Peter Planyavsky (orgona) és Prof. Margit Klaushofer (magánének) kiemelkedő tehetségnek tartották. 2009-ben megkapta a Bécsi Zeneművészeti Egyetem ösztöndíját, 2010-ben pedig a Tokyo Alapítvány fiatal tehetséges művészeknek szóló ösztöndíjával tüntette ki. 2011-ben elnyerte a Kodály Zoltán alkotói ösztöndíjat, 2013-ban Fischer Annie ösztöndíjas. 2012 óta az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány kulturális tanácsadója. 2014-2019 között a Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaság karnagya és művészeti vezetője. 2014 őszétől a Veszprémi Zeneművészeti Szakgimnázium és a Zenede művész-tanára (orgona és vezénylés). 2016-tól az Ökumenikus Orgonatábor Balatonfüred tanára, egyik szervezője. 2017 tavaszától az OPUS Énekegyüttes művészeti vezetője, karnagya. 2018-tól a Tihany Bencés Iskola művész-tanára, 2019 szeptemberétől a Tihanyi Bencés Apátság zeneigazgatója. 2010 januárjában Henry Purcell: Dido és Aenes c. operájából a Spirit szerepével debütált kontratenorként a bécsi Musikvereinban Nikolaus Harnoncourt vezényletével.