A világ titkai - YouTube
A rendet mindenkor erősen magyar szellemiség jellemezte, és ugyan nem nevezik őket misztikus rendnek, mégis tele van a történetük csodákkal, misztikusnak nevezhető esetekkel. Miért dobog? "Úgy lettünk nevelve, hogy csak azt hisszük, amit látunk" – mondja Aradi Lajos, aki ötévesen tette fel először édesanyjának a kérdést: " miért dobog a Dobogókő? " És úgy érzi, 33 éves korában kapta meg rá a választ. Az elmúlt években végzett kutatásai során érdekes megfigyeléseket tett. A Pilist járva rengeteg energia-mérést végzett, és úgy találta, hogy sehol a világon nincs annyi Szent-György vonal, mint amennyi a Pilisben. Később azt is felfedezte, hogy a három pilisi csúcs – A Magashegy, a Rám-hegy és az Árpádvár – elhelyezkedése megegyezik a három gizai piramis helyzetével, a három piramis meg az Orion csillagkép három pontjával. A csillagkép tehát a Pilis három hegyével is fedésben van. Mit jelent nekünk ez a csillagkép, amit az egyiptomiak Osirisszal, a mai kor Orionnal, a magyar őshagyomány Nimród királyunkkal azonosít?
Néhány kép és az őrök által barkácsolt tárgy mutatja, hogyan ütötték agyon az időt és miként küzdöttek a rájuk törő álmosság ellen. Az irodalom és a film nem egyszer bátor hősként, megmentőként mutatta be a világítótornyok őreit, de más benyomások is fűződnek ezekhez az építményekhez. Az elszigeteltség gyilkos érzése, vagy a magasság, amely magában rejti az esés lehetőségét, esetleg a csigalépcső… "A filmekben és a könyvekben a világítótorony fantasztikus és nyugtalanító hely" – mondta a párizsi lapnak Vincent Guigueno, a kiállítás biztosa. Verne "Világítótorony a világ végén" című regénye, vagy az olyan filmek, mint Jean Grémillon 1929-es "A világítótorony őrei" című alkotása, vagy Philippe Loiret 2004-ben forgatott "A legénység" (L, Équipier) című mozija egyaránt a bezártság és az őrület rögeszméje körül forognak. 1990 óta a világítótornyok lángját már nem emberek lobbantják fel, a tengerészek kalauzai távolról irányított, gépesített berendezéssé váltak. Az épített örökség részeként évente 600 ezer látogatót vonzanak.
Egy átlagos nagy méretű cseréphez nagyjából 6 kg földre lesz szükségünk. Ha az alapot jól lenyomkodtuk, az egészet borítsuk be mohával (ebből élő és szárított verziót is beszerezhetünk, attól függően, van e kedvünk majd locsolgatni a kertecskénket). Ha élő mohát választunk, akkor a cserép széle mentén nyugodtan ültessünk bele pár mini pozsgás növényt vagy kövirózsát is. EXTRA TIPP: A tündérkertet legkönnyebb kis szórófejes üvegből locsolni, nem igényel túl sok öntözést, a nedves moha majd teszi szépen a dolgát. Márvány-, bazalt- és üvegzúzalék Ezek a kis dekorációs kavicsok és zúzalékok adják majd miniatűr világunk útjait, virágágyás szegélyeit, és járdáit. Szépen egyesével egymás mellé helyezve kirakhatjuk belőle az utat, patak medrét vagy lényegében bármit. Csak gyengéden nyomjuk a mohás földbe és már meg is van. EXTRA TIPP: Ha kék üvegzúzalékot vásárolunk, abból gyönyörű tavacskát, patakot építhetünk, így még színesebbé téve a mini kertet. Miniatűr házak, műnövények, építmények, kiegészítők és figurák Na, erről aztán napestig lehetne beszélni, hiszen annyi, de annyi lehetőség van minikertünk berendezésére.
Néma Noel, a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola diákja mátyusföldi népmesével szórakoztatta a közönséget, az ő unokatestvére is készült a fesztiválra versmondóként, sajnos azonban nem tudott eljönni, így az Ipolyi Arnold népmesemondó versenyen aranysávos minősítést szerzett Noel szívesen beugrott helyette. A fesztivál résztvevői is biztatást kaptak arra, hogy szívvel-lélekkel énekelve fejezzék ki sajátos, titokzatos lelkivilágukat. Plavucha Márk, a Dunaszerdahelyről érkező versenyző, aki idén ünnepelte harmincadik születésnapját és már saját zenei hordozója is megjelent bemutatta, hogy nem csak szavalni, hanem énekelni is tökéletesen tud, több népszerű slágert hozott el értelmileg sérült társainak. Mozgás- és értelmi sérült fiatalok versmondófesztiválja A fesztiválozókat a főszervező Pék Anna köszöntötte, kifejtette a találkozás és viszontlátás örömét. Elmondta, az első alkalommal kezdődően szinte ugyanazokról a helyekről érkeznek sajátos nevelési igényű versmondók. Képviselteti magát Párkány, Marcellháza, Dunaszerdahely, Szenc és a galántai szervezet.