Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, karnagy, zenetanár, az ismert és elismert művész 1931. szeptember 27-én született Budapesten. Édesapja Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós volt. Zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán - Szervánszky Endre növendékeként - 1958-ban diplomázott, kitüntetéssel. 1961-ig a Fővárosi Zeneiskola Szervezet szolfézstanáraként dolgozott. 1970-ig a Duna Művészegyüttes karmestere, zenei vezetője. A szolnoki és zalaegerszegi néptánc-fesztiválokon több ízben elnyerte a zeneszerzői díjat. 1971-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető karmestere. 1991 óta a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-, zeneirodalom- és népzenetanára volt. Művei között tarthatjuk számon a táncegyüttesek számára írt népzenei feldolgozásokat, táncjáték-, és táncdráma-kíséreteket. Szerzett filmzenét is, többek közt a Ludas Matyihoz, a Szaffihoz, a Tetovált nőhöz. Színházi művekhez is komponált zenét: Koldus és királyfi, Távolban egy fehér vitorla, Telihold.
87 éves korában elhunyt Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, karnagy, zenetanár, a KÓTA tiszteletbeli elnöke. Az ismert és elismert művész 1931. szeptember 27-én született Budapesten, édesapja Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós volt. Zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán – Szervánszky Endre növendékeként – 1958-ban diplomázott, kitüntetéssel. 1961-ig a Fővárosi Zeneiskola Szervezet szolfézstanáraként dolgozott. 1970-ig a Duna Művészegyüttes karmestere, zenei vezetője. A szolnoki és zalaegerszegi néptánc-fesztiválokon több ízben elnyerte a zeneszerzői díjat. 1971-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető karmestere. 1991 óta a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-, zeneirodalom- és népzenetanára volt. Művei között tarthatjuk számon a táncegyüttesek számára írt népzenei feldolgozásokat, táncjáték-, és táncdráma-kíséreteket. Szerzett filmzenét is, többek közt a Ludas Matyihoz, a Szaffihoz, a Tetovált nőhöz.
Színházi művekhez is komponált zenét: Koldus és királyfi, Távolban egy fehér vitorla, Telihold. Világhírű kórusművei a Üszküdárá vagy épp az Járd ki lábam.
Klasszikus Így szól egy lenből készült cselló Tim Duerinck belga hangszerész különleges kísérletbe fogott: környezetbarát anyagokból szeretett volna hangszert készíteni. A belgiumi Kortrijki Fesztiválon bemutatott cselló, amely a későbbiekben a Texture Múzeumba kerül majd, lenrostok felhasználásával készült. Támogatott mellékleteink Ezt olvasta már? Klasszikus videó Így szól egy lenből készült cselló hír Újra Opus Klassik díjra jelölték Baráth Emőkét Baráth Emőke Dualità című lemeze négy kategóriában is Opus Klassik-jelölést kapott, köztük az év énekesnője, valamint a szóló énekhangra készült felvételek kategóriában. A Dualità felvételeiért esélyes a díjra Philippe Jaroussky karmester, valamint a lemezen közreműködő Ensemble Artaserse is. hír Idén Amszterdam áll az Európai Hidak fókuszában Amszterdami "utazást" kínál idén a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) közös, tematikus fesztiválja szeptember 16-tól 30-ig. A fesztivál a holland város egyedi kultúrájába nyújt betekintést könnyűzenei és klasszikus koncertekkel, valamint filmvetítésekkel.
Azért vállalta, mert hitt: akár az életét is odaadta volna a gyermekeiért. Ma ezt az áldozatot vajon hányan vállalnák? Leírhatatlan kapcsolatom volt az édesanyámmal: imádtam. Életem legboldogabb pillanatai között őrzöm azokat, amikor koncertjeimről későn hazatérve odakucorodtam olvasgató anyám mellé, beszélgettünk, és néha megcsókoltam a karját… A szülői házban szinte az anyatejjel szívtam magamba a zenét. Apámtól (Bárdos Lajos – a szerk. ) a balatonmáriai nyaralások tábortüzei mellett tanultam a népdalokat. Nagyon fontos volt, hogy a népzene nála nem ért véget a Kárpát-medence határaival, így más népek népdalait is eltanulhattam tőle, például a japánt. " * "Nagyon fontos, hogy a gyerekek sok jó zenét hallva és művelve nőhessenek fel: a zene a lélek finomítója, gazdagítója. Aki nem szereti a zenét – mondja Goethe –, az nem méltó az ember névre. Aki szereti a zenét, az már fél ember, aki műveli is, az a teljes ember. Ráadásul a mi népzenénk a világ összes népzenéje között a legelsők közt van művészi erejében, sokszínűségében.
Világhírű kórusművei voltak az Üszküdárá vagy épp az Járd ki lábam. Díjai: 1974-ben Erkel-díjjal ismerték el munkásságát; 1995-ben Lyra-díjat kapott; 1997-ben Székesfehérvár díszpolgára lett; 2001-ben Apáczai Csere János-díjat kapott; 2005-ben KÓTA zeneszerzői díjjal ismerték el munkásságát; 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Nyugodjon békében!