A munkavállaló élettársa 2017. március 24-én ismételten munkába állt. A munkáltató 2017. április 3-án 30 nap felmondási idővel, 2017. május 3-ával megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. Ezt követően a munkavállaló álláskeresőként regisztrált, illetve 48 napig álláskeresési járadékban részesült. Munka törvénykönyve felmondás próbaidő alatt. Időközben a kormányhivatal az együttműködési kötelezettsége megsértése okán azonban törölte a rendszerből. Később a munkavállaló 2017. júniusban és júliusban néhány napot dolgozott, és közel 30 000 forint jövedelemre tett szert, más munkaviszonya ugyanakkor nem volt. Miután a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét megállapították, a munkáltató arra hivatkozott, hogy a munkavállaló nem jogosult 12 havi távolléti díjra, mivel az úgynevezett kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Nem vette ugyanis igénybe teljes mértékben az álláskeresési ellátást, illetve érdemben munkát sem keresett. Munkavállaló ugyanis nem hivatkozhat arra, hogy élethelyzete miatt többműszakos munkát nem tud elvállalni a gyermekének felügyelete miatt, hiszen a munkáltatónál is ilyen munkakörben dolgozott, és a felesége is visszatért a felmondást megelőzően a munkába.
E nélkül ugyanis nagy valószínűséggel nem is lesz érvényesíthető a munkavállalónak az erre alapított igénye. Értelemszerűen nem jár akkor sem végkielégítés, ha a munkaviszony időtartama nem éri el a törvényi minimumot, azaz a három évet. Forrás: Thinkstock A fentieken felül azonban a törvény még további eseteket nevesít. Eszerint jó tisztában lenni azzal, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában már nyugdíjasnak minősül. És sajnos abban az esetben sem tarthat igényt a munkavállaló erre a kifizetésre, amennyiben a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Munka törvénykönyve felmondási idő. Ez utóbbi kapcsán jellemzően egyébként azok a munkaügyi jogviták, mely során a munkavállaló keresettel támadja meg a munkáltatói felmondást, vitatva annak indokát. Ugyanis, ha a munkáltatói felmondás jogellenességét megállapítja a bíróság és egyébként fennállnának a végkielégítésnek a törvényi feltételei, akkor a munkavállaló érvényesítheti e követelését is a volt munkáltatójával szemben.
Nem sorolható ide, ha a munkaviszony határozott időre jött létre, és a feleknek nincs szándékában a határozott idő lejárta után határozatlan idejű szerződést kötni. Ebben az esetben a munkaviszony a határozott idő lejártával szűnik meg, és nem kell hozzá egyik fél felmondása sem, tehát indokolási kötelezettség sem terheli a feleket. A munkavállaló vonatkozásában azonban vannak eltérések. Felmondás és Végkielégítés - Magyarország - Berbarometer.hu - Berbarometer.hu. A munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles megindokolni. Ha azonban határozott idejű munkaviszonyról van szó, a munkavállaló is köteles megindokolni a felmondást, aminek indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. Konfliktus esetén sem ér véget a jogviszony A gyakorlatban a felmondásnak legtöbbször a felek közötti konfliktus, bizonyos témákban, elképzelésekben, vagy emberi természetben megnyilvánuló ellentét az oka, azonban nagyon lényeges, hogy az elmérgesedett viszony sem jogosítja fel a munkavállalót arra, hogy a rendes felmondást követő napon már ne menjen be dolgozni.