A köznevelésről szóló törvény alapján az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. Ez vonatkozik a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban közreműködő intézményekre is. Az alapdokumentum a pedagógiai program, amely az adott iskola szakmai stratégiáját és arculatát fogalmazza meg. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással, egymásra épülnek, kölcsönösen hatnak egymásra. A helyi pedagógiai dokumentum két fő részből áll, egyik összetevője a nevelési program, másik komponense a helyi tanterv. Természetes, hogy a pedagógiai program, illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak, amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére, alkalmazására utalnak. A pedagógiai program kötelező tartalmi elemeit "A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31. 2.7. A pedagógiai program és a helyi tanterv. ) EMMI rendelet" 6. fejezetében, a pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezéseiből ismerhetjük meg.
A pedagógiai program fogalma, szerkezete A tartalmi-tantervi szabályozás második (helyi) szintjét az iskolák pedagógiai programjai képezik. A pedagógiai program megalkotása a tantestületek közös munkája, elfogadása is a nevelőtestület hatásköre.
A terv táblázatosan tartalmazza: A témán belüli óra sorszámot, A megoldandó didaktikai feladatot, Az elsajátítandó tananyagot (fogalmak, szabályok, törvények), A kialakítandó jártasságok, készségek és képességek rovatát, A külső és a belső koncentrációt, A feldolgozás módjára való utalást, A szemléltetés eszközeit, Az alkalmazás során kitűzendő feladatokat, és végül A felhasználható irodalmat és az esetleges tapasztalatokat. A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra, foglalkozás tervezése. Helyi pedagógiai program review. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen. Általában tartalmazza az óra célját és tartalmának meghatározását, az óra eseményeit, menetét. Korábban része volt a táblavázlat is, ennek az írásvetítő, majd a prezentációs technika megjelenése új formát adott.
Ennek során határozzák meg az iskolai munkaközösségek, a többi tantárgyat tanítókkal együttműködve, hogy az egyes témaköröket mely évfolyamokon, milyen sorrendben tanítják (hiszen még az erőteljesen adagoló 2012-es kerettanterv is gyakran 2 éves ciklusokat ad meg, azokon belül az intézménynek van mozgástere). A biológia szempontjából kulcsfontosságú a kémiával történő összehangolás (a biokémia alapozása érdekében), de nem lényegtelen a földrajzot és a fizikát tanítókkal történő egyeztetés sem (a biomok, illetve pl. 5.2.2.1. A pedagógiai program, nevelési program és helyi tanterv | Gyógypedagógiai gyakorlatok kézikönyve. a szem működésének tárgyalását könnyíthetjük meg ezzel). Döntés születhet bizonyos anyagrészek (például a rendszertan és az evolúció) közös tárgyalásáról, de akár egész tantárgyak integrált tanításáról is. A tervezési folyamat során értékdöntéseket is hozni kell: bizonyos iskolákban (főként az ún. elitintézményekben) a tudomány-, tanár- és eredményközpontú megközelítést részesítik előnyben; ennek ismérvei az egzaktság, az akadémikus tartalomválasztás, a "tudós ember" karakterjegyeinek kialakítása, hangsúlyosan a tanár érték- és ismeretnyújtó tevékenységén keresztül.
Ezzel gyakran együtt jár az eredményorientáltság is (például intenzív versenyeztetés formájában). A másik fajta, a fentiekkel ellentétes megközelítés lényege a társadalom-, diák- és folyamatközpontúság. Ez a koncepció az aktuális társadalmi igényekhez igyekszik igazodni, célja, hogy a tanítás anyaga minél inkább életközeli legyen. Helyi pedagógiai program 1. A tanár tevékenységével szemben sokkal fontosabbnak tartja a tanulók önformálását, a csúcseredményekre törekvés helyett pedig inkább a hozzáadott értékek növelését tűzi ki célul. A fentiek természetesen ideáltípusok, elemeik a gyakorlatban sokszor keverednek az adott intézmény sajátos helyzetének, igényeinek függvényében.