Egyáltalán: mit kell tudni ezekről a baljós nevű élőlényekről? Tényleg húst fogyasztanak? Ha odadugod az ujjad, leharapják? Talán a "húsevő" a legköznapibb, ugyanakkor a legpontatlanabb kifejezés, amivel a rovaremésztő növényeket illethetjük, amelyek korántsem olyan "gonoszak", mint ez alapján gondolhatnánk. Mintegy ezer fajuk él szerte a világon: mocsarak, tőzeglápok, esőerdők mélyén vagy éppen sziklafalakon, mohákkal társulva. Néhánnyal még hazánkban is találkozhatunk. A rovarfogó növények olyan helyeken nőnek, ahol a talaj nem túlságosan gazdag tápanyagban, különösen nitrogénben, így ahhoz, hogy jól érezzék magukat, egy kis kiegészítéshez kell jutniuk. Ezért csalogatják magukhoz áldozatukat, a rovarokat és ízeltlábúakat, amelyeket aztán emésztőenzimekkel lebontanak és kinyerik belőle az éltető tápanyagot. Magyarországon honos növények szaporítása. A legismertebb húsevő növény a vénusz légycsapója, ami úgy néz ki, mintha még apró fogai is lennének, de nem, nem képes "beleharapni" az áldozatba vagy az ujjadba. Sokan tartják dísznövényként, de eredetileg Észak-Amerikában honos.
Szembe kerülve kötőhártya-gyulladást, vagy akár vakságot okozhat (átmenetileg vagy véglegesen). Nem gond, lekaszálom! Sajnos a növény terjedését egy-két kaszálással nem lehet megállítani, de a sűrűbben végzett, például nemzeti parkhoz tartozó területeken ez is eredményre vezetett. Magyar növény - Magyar. A nehezen megközelíthető patakpartok esetében azonban ez szinte kivitelezhetetlen, az eddig egyetlen bevált megoldásnak csak a növény szárába való gyomirtó szer "betöltése" bizonyult. Vépen glifozáttal sikerült megfékezni valamelyest a növény terjedését, de természetesen a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken ennek a szernek a használata is nagy körültekintést igényel, totális irtás nem lehetséges. Fontos, hogy be tudjuk azonosítani Mivel a növénnyel való érintkezés egészségre gyakorolt hatása súlyos, ezért fontos, hogy a növényt fel tudjuk ismerni. Útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt területeken (ruderáliákon) lehet vele találkozni, jól beazonosíthatóak az egyedek. A medvetalp nagyobbra nő, mint egy átlagos méretű kerítés magassága – Fotó: Ughy Péter Kiengedtük a szellemet a palackból A medvetalp azonban természetesen nem az egyetlen, gondot okozó invazív növényfaj az országban.
Sólyomalakúak Kis és közepes testméretű, hegyes szárnyú, gyors és ügyes röptű madarak. Áldozataikat legtöbbjük a levegőben kapja el. Magyarországon 5 fajuk rendszeres fészkelő, további 1 faj rendszeres téli vendég, ill. 2 ritka kóborló. Tyúkalakúak Két családba tartoznak a fajok. A fajdfélék erős, vaskos testalkatú madarak, a közepestől a nagyméretűig. Sokat tartózkodnak a földön, és ott is fészkelnek. Kedvelik a háborítatlan erdőket. A fácánfélék inkább a fátlan, nyílt területeket kedvelik. Többet tartózkodnak a talajon, mint a fajdok. Növényekkel és rovarokkal táplálkoznak. A földön fészkelnek. Darualakúak Három, igen eltérő testfelépítésű család tartozik ide. A guvatfélék kis méretű, tömzsi testű, rejtett életmódú vízimadarak. Magyarországon Honos Növények. Néhány fajuk megpillantása igen nehéz, legtöbbször erős hangjuk árulja el jelenlétüket. Sűrű növényzetben költenek. A darufélék nagy méretű, kecses testfelépítésű madarak hosszú lábakkal és nyakkal. Harmadrendű evezőik jellegzetesen megnyúltak, "farokbokrétát" alkotnak.