Itthon: Polt Péter újabb 9 évig legfőbb ügyész | - "legfőbb ügyész"-ként cimkézett hírek listázása Erdé | A román elnök megtagadta a legfőbb ügyész felmentését és elutasítja a kormányfő miniszterjelöltjeit Legfőbb ügyész | Alfahír Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK! A nagyobbik kormánypárt megvárja a miniszterjelöltek elutasításának hivatalos indoklását, és annak ismeretében dönt további lépéseiről – mondta a szociáldemokrata politikus. Baranyi László / MTI Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában Írta: Euronews • A legfrissebb fejlemények: 08/08/2017 euronews_icons_loading Betűméret Aa Az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztotta az ideiglenes legfőbb ügyészt Venezuelában. Tarek William Saab, egykori ombudsman lett a napokban menesztett Luisa Ortega Diaz utódja. Legfőbb ügyész kinevezése. A politikus azt válaszolta az Euronews kérdésére, hogy elődje vezetésével a közügyek minisztériuma teljességgel alkalmatlannak bizonyult. A több mint négy hónapja tartó zavargások, a halálos áldozatokat és sebesülteket követelő csatározás résztvevői teljes büntetlenséget élveznek – mondta a frissen kinevezett legfőbb ügyész.
Legfőbb Ügyészség cím: 1055 Budapest, Markó utca 16. postafiók: 1372 Budapest, Pf. : 438. telefon: +36 1-354-5500 e-mail: Térkép Vezetői legfőbb ügyész: Dr. Polt Péter büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes: Dr. Belovics Ervin közjogi legfőbb ügyész helyettes: Dr. Lajtár István Szervezete A nagyításhoz kattintson a képre. Mi a legfőbb ügyész feladata? Mi a legfőbb ügyészség feladata? A legfőbb ügyész leváltotta a kriminológiai intézet igazgatóját - Jogi Fórum. Az ügyészség tevékenységét szabályozó legfontosabb szabályok listája itt érhető el. Tovább
Polt Péter legfőbb ügyész megtámadta Vasvári döntését a Kúriánál, amely kimondta, hogy ezeket a kérdéseket nem teheti fel magyar bíró az Európai Unió Bíróságának. A Kúria álláspontja gyakorlatilag az volt, hogy egyrészt Vasvári "az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel", másrészt a magyar bírói rendszerre vonatkozó jogszabályok uniós bírói felülvizsgálatát kezdeményezte, ami jogszabályba ütközik. Ráadásul ezután a Fővárosi Törvényszék fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen. Ezután Vasvári újabb két kérdéssel egészítette ki a korábbi hármat: az egyik arra vonatkozott, hogy a egy nemzeti bíróság (a Kúria) megakadályozhatja-e, hogy egy nemzeti bíró előzetes döntéshozatali eljárásban kérdéssel forduljon az EUB-hoz, a másik pedig arra, hogy lehet-e emiatt fegyelmi eljárást indítani egy bíró ellen. Legfőbb ügyész | CIVILHETES. Az ítélet értelmezéséhez Bárd Petrától, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójától kértünk segítséget. Hogyha a tolmácsolás minősége nem megfelelő, akkor a külföldi vádlott nem fogja érteni a vádat, nem fog tudni megfelelően védekezni, ebből következően a büntetőeljárás nem lesz tisztességes – magyarázta az EUB első kérdésre adott válaszát a kutató.
Az ügyészségnek igen fontos szerepe az eljárásokban, egészen a kezdetektől a jogerős ítéletig. Nézzük, pontosan hogy is zajlik egy büntetőeljárás! A büntetőeljárás egy feljelentéssel indul, amelyet elutasíthatnak, feljelentés kiegészítést kérhetnek vagy elrendelhetik a nyomozást. Ha nem dönthető el azonnal, hogy az adott ügy bűncselekmény-e, az ügyészség feladata az adatgyűjtés, amelyet az előkészítő eljárás keretein belül gyűjtenek be. Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága - Jogászvilág. Az előkészítő eljárás eredménye alapján a nyomozó hatóság nyomozást rendelhet el, ami a felderítéssel kezdődik. A felderítés szakaszában garanciális és jogvédelmi feladatokat lát el az ügyészség, például a nyomozó hatóságnak engedélyezi az adatkérésre irányuló kérelmét, a nyomozás jogszerűségét felügyeli, akár panaszokat is elbírálhat. A felderítést követően a büntetőeljárás a gyanúsítás szakaszába lép, amelyet a vizsgálati fázis követ. Ebben a fázisban az ügyészség nagyobb szerepet kap, így azt is meghatározhatja, hogy milyen nyomozási cselekményeket végezzen a nyomozó hatóság, döntést hoz afelől, hogy mikor fejezhető be a nyomozás, vagy, hogy megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége a gyanúsítottnak.
A végrehajtó hatalom egyéni kegyelemmel, a törvényhozó hatalom közkegyelemmel korlátozza a bírói hatalmat. (Az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolja ugyan, de az csak a végrehajtó hatalom jóváhagyásával, ún. miniszteri ellenjegyzéssel lesz hatályos. ) A végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalmat korlátozza a törvények vétójogával, esetleg a parlament feloszlatásának és új választások kiírásának a jogával. A bírói hatalom ellenőrzi a törvényalkotás alkotmányosságát és ezen keresztül a törvényalkotókat. A bírói hatalom a közigazgatási bíráskodásával, ügyészséggel ellenőrzi a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat. Amerikai Egyesült Államokban [ szerkesztés] A hatalmi ágak szétválasztásának az elve az Amerikai Egyesült Államokban a prezidenciális rendszerben érvényesülnek legtisztábban. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom szervezetileg nem függ egymástól, külön úton jönnek létre. A parlamentáris köztársaságban [ szerkesztés] A parlamentáris köztársaságban a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el.
Mindenekelőtt úgy véli, hogy a bírósági elnököknek az OBH elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezésére és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések a szóban forgó büntetőeljárás kimenetele szempontjából irrelevánsak, éppen ezért elfogadhatatlanok. Ugyanezen indokkal a főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlannak a kérdést előterjesztő bíróval szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezésének jogszerűségével kapcsolatos kérdést, miután ráadásul az említett eljárást kezdeményező aktust időközben visszavonták, és az eljárást megszüntették. Az előzetes döntéshozatali mechanizmus hátráltatása Továbbá a főtanácsnok úgy értékeli, hogy a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozás sérti a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését. E tekintetben a főtanácsnok emlékeztet arra, hogy ez a mechanizmus a nemzeti bíróság és a Bíróság közötti párbeszéden alapul, amelynek megindítása teljes mértékben a nemzeti bíróságnak az említett kérelem helytállóságára és szükségességére vonatkozó mérlegelésétől függ.
[ forrás? ] A hatalmi ágakon belüli hatalommegosztás módjai [ szerkesztés] A hatalommegosztás történhet szakterületek, hatalmi szintek szerint, többlépcsős döntéshozatal bevezetésével vagy ezek kombinációinak a segítségével. Szakterületek szerinti [ szerkesztés] Szakterületek szerinti hatalommegosztás például az igazságszolgáltatáson belül az alkotmánybíróság, bíróság és az ügyészség szétválasztása úgyszintén a végrehajtó hatalmon belüli szakterületek létrehozásával. Hatalmi szintek szerinti [ szerkesztés] Hatalommegosztás a föderalizmus, mely hatalmi ágak szerint megosztja a hatalmat a szövetségi és a tartományi szintű hatalmi szervek között, továbbá megosztható a hatalom az állam és egyes térségei, települései és városrészei között. Többlépcsős döntéshozatal módja [ szerkesztés] A hatalommegosztás további módja például a törvényhozás két kamarára osztása, alsó- és felsőházra, vagy képviselőházra és szenátusra. Ezek általában törvényhozási funkcióikban és választói bázisukat tekintve is különböznek: mástól és másra kapnak mandátumot.