A módosítás lehetőséget ad arra, hogy pl. mérgezések, vegyi anyagokkal kapcsolatos sérülések ok-okozatok pszichés összefüggéseinek megállapításánál stb. bevonjuk a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosát a baleset körülményeinek vizsgálatába. Az Mvt. 65. § (2) bekezdése a következők szerint módosul: "65. $ (2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása. " A módosítás alapján a munkabalesetek kivizsgálása továbbra is munkavédelmi szaktevékenységnek minősül, de már függetlenül a baleset súlyosságától, illetve a balesetet szenvedett személyek számától. Ha a munkáltatónál munkabaleset következik be - függetlenül a munkáltatói létszámtól - a balesetet csak munka- védelmi szakember vizsgálhatja ki. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben I. fejezet- HR Portál. Az Mvt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "67. $ A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Az elévülésre egyebekben a polgárt jogi szabályokat kell alkalmazni. "
§ (4) bekezdés hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében más jogszabályban foglalt – így különösen a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény – előírásokkal összhangban kell meghatározni és alkalmazni. Az Mvt. 83/B. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása - ADÓSZIGET. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, továbbá a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére kutatási célra egyedi azonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. Az Mvt. 83/C.
EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. ) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Nyomástartó berendezések, gázpalackok, gázfogyasztó készülékek 14/1998. ) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 22/1998. ) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról 9/2001. ) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról Szakmai képesítési követelmények 111/2010. Munkavédelmi jog és eljárások - 5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) - MeRSZ. 9. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 150/2012. 6. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 40/2009. ) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról 21/2010.
Mvt. 10. § A 9. §-ban foglaltak a magyarországi — ideértve a vámszabadterületen történő — munkavégzésre vonatkoznak, kivéve, ha törvény, nemzetközi szerződés, ez utóbbi hiányában a nemzetközi magánjog szabálya másként rendeli. [Mvt. §] Az Mvt. 2001: XVI. törvény 34. § (3) bekezdésével megállapított 10. §-át - amely helyesen az 1996: LXXV. törvény 10. §-a lett volna - a 2001: LXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A munkavédelemre vonatkozó szabályok Mvt. 11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. 16 Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.
(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Mvt. 3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. Mvt. 4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. Mvt. 5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.
Az év végi jogszabály-alkotási dömping számos joghelyen módosította, kiegészítette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseit. A módosítások, kiegészítések az ún. "salátatörvényekben" jelentek meg: évi CV. törvény egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról (205. sz. Magyar Közlöny), évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról (206. Magyar Közlöny), évi CXII. törvény a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről (210. Magyar Közlöny), évi CXXVI. törvény a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról (210. Magyar Közlöny). 2019. évi CV. törvény alapján pontosításra, kiegészítésre került az Mvt. 9. § (4) bekezdése, amely alapján a honvédelemért felelős miniszter kivételesen indokolt esetben az Mvt. -ben előírtaktól eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan: a honvédelmi szervezeteknél, a fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdekeket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes építési munkahelyen azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol a tulajdonosi jog gyakorlója, illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
A súlyos veszélyeztetések tekintetében módosul az Mvt. 82. § (2) szerinti felsorolás. A megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás akkor minősül súlyos veszélyeztetésnek, ha az a szükséges védelem hiányában történik. A következőkben súlyos veszélyeztetésnek minősül a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetében a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása. A munkavédelmi hatóság a közigazgatási bírságot a természetes személyek részére szabhatja ki. A törvény az alábbi, 82/D. §-sal egészül ki: "82/D.