Az eltelt évek folyamán a nevelési tanácsadás feladatköre folyamatos specializálódáson ment keresztül, amely tükrözi a szemléletváltást, a társadalmi változásokat követő pedagógiai problémák és pszichés változások kezelésének igényét, valamint jelzi a diagnosztikai munka fejlődéséből következő terápiás feladatbővülést is. A 2000-es évtől ugrásszerűen fejlődött a nevelési tanácsadás, fokozatosan bővült a szakemberek száma, a tárgyi feltételek is kedvezően alakultak, így a megsegítés is egyre tágabb körben jelentkezett. 2002 szeptembere óta szinte úttörőként Budapesten fejlesztőpedagógusaink már minden kerületi iskolában és speciális csoporttal működő óvodákban jelen vannak, munkájukkal segítik a pedagógusok munkáját, végzik a tanulók fejlesztését. 5.1.2. Fejlesztési területek-nevelési célok. Az elmúlt több mint 40 évben újra és újra szabályozták a nevelési tanácsadó feladatait, tevékenységének jellegét és munkamódszereit, szervezeti felépítését, és a legutolsó rendelet megjelenése óta a nevünk is megváltozott, a Nevelési Tanácsadóból Pedagógiai Szakszolgálattá váltunk.
Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert nagyon gyakran előfordul, hogy azért teljesít egy–egy gyermek rosszul a tanórán, mert valami otthoni, családi konfliktus foglalkoztatja, amiről az osztályközösség előtt nem szeretne, nem mer beszélni. Mi a tapasztalatod az együttműködésekről az iskolákkal, szülőkkel, pedagógusokkal? Amikor sok évvel ezelőtt az iskolai fejlesztés megkezdődött, újdonság volt az iskoláknak, a pedagógusoknak és a kint dolgozó fejlesztő pedagógusoknak is. De az évek során úgy érzem, a pedagógusok és mi is sokat tettünk az egyre jobb együttműködésért. Nevelési clock az iskolában online. Kezdetben szokatlannak számított, hogy a gyerekeket óráról vittük el fejlesztésre, vagy beültünk egy–egy tanórát megnézni. Eleinte a kollégák attól tartottak, hogy a gyermek lemarad, így még több hátránnyal fog küzdeni. De az évek során megtapasztalták, hogy próbáljuk a gyerekeket elsősorban készségtárgy órákon elhozni, másrészt a súlyos diszlexiás, vagy éppen diszkalkuliás tanulónak sokkal hatékonyabb a munka kétszemélyes, vagy akár kiscsoportos formában, mintha részt vesz az órán, ahol úgysem tud bekapcsolódni, mert az ő tudása, készségei még nem teszik azt lehetővé.
Erdős Levente cikke
A szülők többsége nemigen informált arról, hogy az iskolai nevelési tanácsadók mivel is foglalkoznak igazán. Legtöbbjük akkor kerül kapcsolatba velük, ha gyermekével valamilyen probléma adódik. Elsőre pedig idegenkedni kezd tőle. Bernáth Anita sok éve dolgozik a XIX. kerületben a Nevelési Tanácsadóban, mint nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus. Vele próbáljuk meg bemutatni iskolai tevékenységüket. Nevelési clock az iskolában 2. Mi is az a Nevelési Tanácsadó? Hosszú múltra tekint vissza a Nevelési Tanácsadó, mint oktatási-terápiás intézmény. 1960 elején már 11 fővárosi kerületben működött, majd 1968 januárjától valamennyi fővárosi kerületben engedélyezte nevelési tanácsadók létesítését a Fővárosi Tanács, ezért ezt az évet tekintjük a fővárosi nevelési tanácsadók megalakulása évének. Ekkor fogalmazták meg az I. sz. Gyermekklinika munkatársai Popper Péter vezetésével a nevelési tanácsadás módszertani alapelveit. A tanulási, magatartási problémával küzdő gyermekek megsegítése, valamint a családgondozás voltak az alapvető célok.
Az iskola olyan társadalmi szervezet, amelynek fő funkciója a kultúra szervezett, szabályozott módon történő átadása. Amellett, hogy a szervezett társadalomba való beilleszkedésre, a szervezeti létre szocializál, az iskola valószínűleg fontos szerepet tölt be a tudás, a "kulturális tőke", és a társadalmi kapcsolatok, a "társadalmi / szimbolikus tőke" (Pierre Bourdieu, 1930-2002) elosztásában, a társadalom rétegződésének alakulásában is. Nevelési Célok Az Iskolában | Nevelési Clock Az Iskolában 7. Az iskolai szervezet legfontosabb pozíciói: az igazgató, a tanárok és a tanulók. Az iskola "lapos", azaz kevés hierarchikus lépcsőfokból álló, inkább horizontálisan kiterjedő szervezet. Az egyes szinteken belül mindenki nagyjából azonos feladatokat lát el; a szinteken belül alig van együttműködés, csoportalkotás. A szintek mind a feladatok, mind az információáramlás és a döntéshozatal szempontjából élesen elkülönülnek egymástól. Ez a felépítés a centralizált hatalommal, a közvetlen ellenőrzési szisztémával adekvát; az ilyen struktúrájú szervezetekre inkább a személyes megítélés, mint a pontos szabályozottság a jellemző.