s egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során is rendelkezésre álljanak. A kölcsönszerződésben legalább a következőket kellene rögzíteni: a kölcsön összegét és pénznemét a kamat mértékét, számítását, fizetési időpontját a kölcsön visszafizetésének a garanciáit, fedezetét a visszafizetés, a törlesztés időpontját/időpontjait késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét. Kapott vagy adott kölcsön adóhatóság felé történő bejelentése Nem szabad megfeledkezni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekről sem. Az adóhatóság felé 15 napon belül be kell jelenteni a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozással (akár magánszeméllyel is) történt első szerződéskötést (a szóbeli szerződés is ennek minősül). Ennek elmaradása esetén 500. 000 forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság. Transzferár-nyilvántartási kötelezettség A transzferár nyilvántartás-készítési kötelezettség azokat a kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakciókat érinti, ahol az ügyleti érték meghaladja az 50 millió forintot.
OECD Modellegyezmény 9. cikkely 1. bekezdése szerint kapcsolt vállalkozás, ha: az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetve vagy közvetlenül érdekeltséggel rendelkezik a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében; ugyancsak a személyek közvetve vagy közvetlenül érdekeltséggel rendelkeznek az egyik Szerződő Állam vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében. Összehasonlítva a hazai és nemzetközi szabályozás szerinti kapcsoltság értelmezését, a Tao. szerinti hazai szabályozás részletesebb, a közvetlen és közvetett kapcsolatokat, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozókat (szülő, gyermek, házastárs, testvér), illetve az ügyvezetés egyezőségét is kapcsolt viszonynak tekinti, továbbá a telephelyre vonatkozó kikötés, amely egy specifikus részletezése a definíciónak a hazai szabályozásban. Többségi befolyás Az egyes kapcsolódó fogalmak részletes bemutatását jelen cikkünkben nem mutatjuk be, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a többségi befolyás a Ptk.
Milyen főbb következményekkel járhat a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalati jogviszony ban álló társaságok adókötelezettségeinek helytelen kezelése? Példán keresztül mutatjuk be a legfontosabb szabályokat. Egy cégcsoport az alábbi kapcsolati hálóval rendelkezett: Látható, hogy egy magánszemély tulajdonában áll 100%-ban két Kft., valamint az egyik Kft-nek a 100%-os tulajdonában áll még egy Kft. Példa A Kft. és Példa B Kft. testvérvállalkozások, mindkét társaság felett Példa Katalin rendelkezik többségi befolyással. Példa A Kft. pedig Példa AA Kft. anyavállalata, mely felett Példa Katalin közvetett módon rendelkezik többségi befolyással (50% feletti szavazati jog). Mindhárom társaság egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, mindhárom cég kapcsolt vállalkozása maga Példa Katalin is, mint magánszemély. A következő tranzakciók valósultak meg a fenti személyek között: Eladó / Szolgáltató / Hitelező Vevő / Igénybe vevő / Adós Tranzakció / szerződés jellege Számlázott / Utalt összeg (nettó) Szerződés kelte / Első tranzakció időpontja Példa Katalin Példa A Kft.
Kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettsége A jogszabály egészen pontosan úgy rendelkezik, hogy két egymással kapcsoltsági viszonyban álló vállalatnak az első, egymás között megvalósult tranzakciótól számított 15 napon belül a kapcsoltság tényét be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Gyakori félreértés, hogy első ügyletkötésnek az írásbeli szerződés megkötését tekintik a felek, holott számos olyan tranzakció is történhet közöttük, melyről nem születik szerződés, ellenben a bejelentési kötelezettség ez esetben is fennáll. Kapcsolt vállalkozások kijelentési kötelezettsége Hogy tovább árnyaljuk a dolgot, a cégeket nem csak bejelentési, hanem kijelentési kötelezettség is terheli. Amennyiben két vállalat kapcsoltsági viszonya megszűnik, szintén köteles az adózó az adóhatóság felé bejelenti a kapcsoltság megszűnésétől számított 15 napon belül. Kapcsolt vállalkozások ki- és bejelentésének elmulasztása Amennyiben a bejelentés nem történik meg, minden egyes be nem jelentett kapcsolt vállalkozás után félmillió forintos bírság terheli az adózót.
A másik, amikor közeli hozzátartozók külön-külön rendelkeznek többségi befolyással több társaságban. Ezeket a társaságokat szintén kapcsoltnak kell tekinteni. Röviden szólnék még a közvetett befolyásról. A bonyolult fogalom helyett jöjjön néhány példa. "Alma" Kft-nek 40%-os részesedése van "Barack" Kft-ben, "Barack" Kft 60%-ban tulajdonosa "Citrom" Bt-nek. Ebben az esetben a két arányszámot összeszorozva kapjuk meg hogy "Alma" Kft a szavazatok hány százalékával rendelkezik "Citrom" Bt-ben, 0, 4 *0, 6 = 24%, tehát mivel a többségi befolyás nem valósul meg, nem tekinthetjük őket kapcsolt vállalkozásoknak. Ugyanakkor ha "Alma" Kft több, mint 50%-os részesedéssel rendelkezik (például legyen a részesedés mértéke 70%) "Barack" Kft-ben, akkor annak "Citrom" Bt-ben lévő szavazati jogának mértékét 1 egésszel kell szorozni. (1*0, 6=60%, és nem 0, 7*0, 6=42%. ) Ha helyesen számolunk, megállapítható, hogy Alma és Citrom kapcsolt vállalkozások. Kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV felé be kell jelenteni, mégpedig akkor, amikor az adózók és más személyek egymással szerződést kötnek.
Fenti jogszabályi hely olvasatában tehát az, aki a kölcsönt kamatmentesen -nyújtja elesik a kamatbevételtől, így adózás előtti eredménye kisebb lesz, mintha a szokásos piaci árat alkalmazta volna. Ebben az esetben az adóalapot növelni kell. -kapja kevesebb ráfordítást számol el, mintha a szokásos piaci áron kapta volna a kölcsönt, ezért az adózás előtti eredménye magasabb lesz. Ő csökkentheti az adóalapot, de csak akkor, ha a fent idézett aa)-ad) pontokban meghatározott feltételeknek megfelel az ügylet. Ha a tagi kölcsönt elengedi a nyújtó társaság, akkor annak könyv szerinti értékével meg kell növelnie az adóalapját, mert a Tao tv. 3. számú mellékletének 13. pontja szerint a véglegesen átadott pénzeszköz nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni – nem kell adóalapot növelni – ha a kölcsönt elengedő társaság rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.