Kevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe. Gyakran emlegetik világcsalóként, mutatványosként a nagy magyar polihisztort. De vegyünk néhány apróságot, amit kevesebben tudnak róla. 1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd Győrben, Bécsben folytatta, végül Rómában fejezte be. Tanult filozófiát, jogot, nem mellesleg matematikát, fizikát, de olyasmit is, ami aztán végképp nem illett a nemesekről akkoriban dívó képbe: rézmetszést. Mintha egyáltalán nem vallotta volna a később Petőfi által oly remekül kikarikírozott magyar nemes "filozófiáját": "Munkátlanság csak az élet.
A csalásra végül 1955-ben derült fény, amikor fluorteszttel megállapították, hogy a csontok nem egyidősek, ráadásul az állkapocs egy orangután állkapcsa. Hogy a csalást kitervelték-e, esetleg a véletlen műve, sosem derült ki, a tudósok ugyanis még azelőtt elhunytak, hogy fény derült volna a valóságra. Szegnyen halt meg 1804-ben. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt. Házasságai és gyermekei [ szerkesztés] 1762. május 2. -án vette el Pozsonyban a második feleségét, Bobelius Anna Mária úrhölgyet, [5] aki társalkodóhölgy volt gróf Erdődy Jánosnál. A házasságból két gyermek született: Kempelen Károly ( 1771 - 1822) fogalmazó az udvari kamaránál. Neje Vinczperger Anna Mária. [6] [7] Mai vonatkozások [ szerkesztés] A német nyelvben ma a getürkt szóval a meghamisított dolgokat jelölik. Ennek egyik széles körben elterjedt magyarázata, hogy ez utalás lenne Kempelen Farkas "sakkozó" törökjére, az automata részét alkotó és a sakkfigurákat mozgató, törököt mintázó bábura.
1997. 451-452. o. ISBN 963-85433-5-3 Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló. Móra Ferenc Könyvkiadó, 2004. Nikléczy Péter – Olaszy Gábor: Kempelen beszélőgépének rekonstruálása. In: Beszédkutatás'2002 Szerk. Erről a gazdag életről kell a "valóságban" számot adnia elsősorban önmagának, s levonnia a tanulságot: meddig lehet együttműködni a hatalommal, anélkül, hogy fel kellene adnia elveit, egyéniségét. Egyéb epizódok: Stáblista: Szegnyen halt meg 1804-ben. A cikkre a lányok 1920-ban újabb három fotóval reagáltak, amely csak tovább táplálta a tündérek létezéséről folytatott vita tüzét. A cottingley-i tündérek titkát csupán az 1980-as évek elején fedték fel a lányok: bevallották, hogy papírból vágták ki őket, és kalaptűkkel tűzték az alakokat a fák ágaihoz. Sőt, azt is, hogy az egyik fotón még ki is látszott az egyik tű, ez azonban senkinek sem tűnt fel. Egy 1 millió évesnek hitt ember A 19. században még számos tudós igyekezett bizonyítani azt az elméletet, miszerint az ember a majomtól származik, így egy, a majom és az ember közötti kapcsolatot igazoló lelet korszakalkotó felfedezésnek számított - volna.