Miután az észak-keleti kráter 1980-ban és 1981-ben kitört, elérte a maximális magasságát, amely 3350 méter volt. Ez a magasság azonban az évek során csökkent, ahogy a kráter szélei beomlottak. 2018 nyarán az északkeleti kráter magassága 3 326 méter volt. A NASA Föld-megfigyelőközpontja szerint az Etna vulkán a feltételezések szerint tenger alatti vulkánként indult, amely kitörésekor lassan nőtt a tengerszint fölé, újra és újra, fokozatosan növelve magasságát a megszilárdult lávával. A Gellért-hegyi sikló fejlesztője megkapta a közúthatósági engedélyt - Hírnavigátor. Ma már nagyrészt a 300. 000 évvel ezelőtti kitörésekből származó történelmi lávafolyamok borítják. Az Etna csúcsának digitális 3D nézete itt látható: Volcanic Eruptions Ongoing in Italy – YouTube Forrás: Mount Etna is 100 feet taller than it was 6 months ago | Live Science
Szarvasbikát láttak a Gellért-hegyen Fokozott óvatosságra kéri a Gellért-hegyen járókat a budavári önkormányzat azt követően, hogy egy szarvasbika, feltehetően gímszarvasbika tévedt a területre - közölte kedden a Facebookon az önkormányzat. Így fog kinézni a Gellért-hegyi sikló, amellyel egy több mint százéves terv válhat valóra. Pesti mesék - Az ország egyetlen körterének története Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok és a Nagykörút után most következzen a Móricz Zsigmond körtér. Azt is megnéztük, mi van a százéves Gellért szálló alatt A Gellért-hegy – tetején a Citadellával és a Szabadság-szoborral, előterében a Dunával – klasszikus budapesti látkép, amelyet egyetlen hazánkba látogató külföldi turista sem mulaszt el megtekinteni. Akik azonban itt élnek, hajlamosak legyinteni, ha szóba kerül a Gellért-hegy, mondván, nekik a környék már semmi újat nem tud nyújtani.
Nevéhez fűződik a Keleti pályaudvar, a Fővámház és az Operaház tetőszerkezetének megtervezése is. Az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz épületnél az acélból készült tetőszerkezetet tűzvédelmi okokból választották, ahogy ott alkalmazták elsőként hazánkban a tűzzárást szolgáló vasfüggönyt is. Nyugdíjas évei alatt számos szabadalmat adott be vasbeton födémre, vasúti fordítókorongra és összerakható hadihídra. 1922-ben szülőfalujába költözött. Nyolcvanéves korában sem tudott tétlenül üldögélni, belefogott házának felújításába. Az építkezés során azonban lábát törte, és a törés nem akart gyógyulni, így a végtagot amputálni kellett. Gellert hegy magassága. Legyengült szervezetét az orbánc is megtámadta. Rövid szenvedés után 1927. október 31-én, 85 éves korában hunyt el. A vágsellyei temetőben a családi kápolna őrzi emlékét. Házát a negyvenes években lebontották, és sajnálatos módon a padláson talált makettjeit avatatlan kezek tönkretették. (Borítókép: A Szabadság híd. Fotó: Róka László / MTI)
A módosítás elsődleges oka, hogy az illetékes kerületi önkormányzat ellenzi a korábban a hatóságok által kért buszparkoló megépítését az alsó állomásnál. Ennek eredményeképp nagyobb zöldfelület és kevesebb fakivágás mellett épülhet meg az alsó állomás környezete, a jelenlegi terepszint fölé pedig nem fog épülni semmi. A felvonó megépítése azt is lehetővé teszi, hogy a városrész közúti forgalmát rendkívül módon terhelő turistabuszokat kitiltsák a környező utakról. Az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. A rájuk vonatkozó behajtási korlátozás elrendelését követően a városrész útjai jelentős forgalomtól mentesülnek, és a levegő minősége is érzékelhetően javulni fog. A Citadella alatti busz- és gépkocsiparkoló teljes aszfaltozott területe is zöldfelületté válhat. Ingatlan: A kormányhivatal megadta az engedélyt a fideszes káderképző gellért-hegyi gigantikus építkezésének | hvg.hu. A tervek szerint a felvonó nyomvonalán közlekedő kabinok egyszerre 50 utas szállítására lesznek alkalmasak, kevesebb mint másfél perces menetidővel. Így a sikló óránként 1200 fő feljuttatását teszi lehetővé a Gellért-hegy tetejére.
A mindössze kétszázharmincöt méter magas (tehát tulajdonképpen egy domb nagyságú) hegy számos történelmi és természeti látnivalót kínál. A Duna partjáról hirtelen meginduló meredek sziklafala látatja sokkal magasabbnak, mint valódi magassága.
Hogy teljességében eredeti pályamű nem született, arról nem a pályázók tehetnek, ugyanis a XIX. század közepe óta talán egyetlen magyarországi helyszínről sem készült annyi megvalósítatlan terv, mint a Gellérthegyről. Valamennyi pályaműben visszaköszön ezek közül valamelyik. Ahol Haynau ágyúi álltak, ma ezer forint egy lángos Ezer forintos lángos, regula, amely szerint "az illemhelyről vizet vételezni tilos", a parkolóban egymás mellett forgolódó turistabuszok. Főidényben ez is a Citadella. De akadnak csendesebb napok, reggelek. Amikor egy-egy novemberi napfelkeltekor az ember teljesen egyedül van a hegyen, messzire szálló tekintete a Pest keleti határán felbukkanó lilás-narancsos napkorongot keresi, miközben a feje fölé rózsaszín felhőket sodor a szél. Ez is a Citadella. Riport Budapest egyik legturistásabb helyéről, ahol még a vattacukor és a népviseletbe öltöztetett játék baba is képes hódítani. Budapest határain belül is remekül lehet túrázni Sokszor nehéz dolgunk van, ha szeretnénk valamilyen újdonsággal megörvendeztetni az olvasókat, és persze saját magunkat.
Győzelem az Eiffel-cég égisze alatt Különösen a vasszerkezetek tervezése terén végzett kimagasló munkát. Gyakorlatilag az 1870-es évektől egészen 1912-ig valamennyi, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd az ő tervei alapján épült. Feketeházy János Fotó: Wikipédia A nagy hidak közül az egyik legjelentősebb az 1877-ben átadott Déli összekötő híd, az első magyarországi vasúti Duna-híd volt, amely a Lánchíd és a Margit híd után Budapest harmadik átkelője lett. A magyar mérnök nem sokkal később újabb nagy szakmai sikert ért el, hiszen az 1878. évi párizsi világkiállításon bemutatott, új rendszerű Duna-híd terve díjat kapott. Ő tervezte az 1883-ban átadott szegedi közúti hidat is, igaz, erről fél évszázadig sejtelme sem volt a nagyközönségnek. Sokáig ugyanis azt hitték, hogy a hidat Eiffel álmodta meg. Nem így történt. Lósy-Schmidt Ede technikatörténész 1933-ban megjelent tényfeltáró cikkében írta meg, hogy Feketeházy annak idején hazai cégeknek és a MÁV-nak is felajánlotta a tervét, amelyet azonban egyik sem fogadott el.