Cegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szolnok A Mazsihisz közép-magyarországi régiója egész Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Pest megye déli részéből áll. Bár a régiónak nem része Heves megye, Róna Tamásnak, a régió rabbijának szolgálati területébe Hatvan is beletartozik. A régió actio radiusa mintegy hat-hétszáz ember – tudtuk meg Feldmájer Péter regionális elnöktől, egyben a Nagykőrösi Zsidó Hitközség Mazsihisz-béli küldöttétől. "Egy részük Budapesten vagy éppen Svájcban él, de a nagyobb ünnepeken itt van velünk. Pest megye városai. "A rabbi a vallási törvény legfőbb őre, és akit ő elfogad, azokat mi is elfogadjuk" – célzott arra, hogy halachikusan nem föltétlenül zsidó e hat-hétszáz ember mindegyike. A nagykőrösi zsinagóga kívülről (fotók: Szegő Péter) Nagykőrösön kívül a Feldmájer által "ikerhitközségnek" nevezett, Grósz Andor orvosprofesszor által elnökölt kecskeméti, valamint a Steiner András ügyvéd vezette ceglédi, a Berman Dávid elnökölte szolnoki és a Raáb András vezetése alatt álló kiskunhalasi hitközség található még a régióban.
Bár a Mazsihisz közép-magyarországi régiójának Kecskemét a legnagyobb városa, a nagyünnepek idején az onnan mintegy húsz kilométerre lévő Nagykőrösön tartják az istentiszteleteket. Vélhetően a huszonnégy ezres Nagykőrös a legkisebb város Magyarországon, ahol (majdnem) minden istentiszteleten van minjen. "Rokonaim, többek közt szüleim áldozatos munkájának köszönhetően még az ötvenes években is volt itt zsidó hitélet" – mondta a Szombat nak a helyi hitközség elnöke, az évtizedek óta Budapesten lakó, de Nagykőrösre rendszeresen visszajáró Feldmájer Sándor – egyébként Feldmájer Péter bátyja. Az istentiszteleteken persze nemcsak helyiek vannak, de Budapestről, Szolnokról, Kecskemétről vagy a mintegy tizenöt kilométerre lévő Ceglédről is jönnek emberek. Pest megye varosai. Feldmájer szerint közvetlenül a Soá után még több mint száz zsidó élt Nagykőrösön, a Joint még konyhát is működtetett a városban. "A dédapámat elvitték munkaszolgálatra, és mivel nem volt se kommunista, se homoszexuális, valószínűleg zsidó volt" – mesél vélhető származásáról az eredetileg szegedi, de a Kecskeméthez tartozó Hetényegyházán élő, a közösségben mintegy öt éve tag, harminckilenc éves Bugya László, aki nem túl keményvonalas katolikus nevelést kapott, majd középiskolásként, de inkább egyetemistaként zsidult be.
"Ott is kommunikálnunk kell a külvilággal, ahol már nincs, vagy alig van zsidó közösség" – összegezte ez irányú erőfeszítéseit. "Részt veszek a helyi társadalmi életben, tanítok és igyekszem bemutatni a zsidóság értékeit, amelyeket nem szégyellni kell, hanem büszkén fölvállalni" – tette hozzá. Az gondolom, hogy egy erős kohézióval bíró hitközségnek így kell működnie. " Róna szintén említette a kiskunhalasi zsidó nyári tábort. Arra hívta föl a figyelmet, hogy főleg vidéki – de nem föltétlenül a közép-magyarországi régióban élő – gyerekek, fiatalok a célközönség. A kiskunhalasi tábor jóval olcsóbb a szarvasinál, és – ellentétben Szarvassal – Kiskunhalason csak egy turnus van. "Istentisztelet, fagyi, uszoda, születő barátságok" – összegezte Kiskunhalas filozófiáját Róna, elhallgatva a focit, melynek 2014-ben a rabbikar több nagysága – így ő maga is – részese volt. Nem a Mazsihisz jegyzi, de a Mazsihisz közép-magyarországi régiója aktívan jelen van Európa legnagyobb mintegy négyezer fős ifjúsági találkozójának, a kecskeméti Csiperó-fesztiválnak a szervezésében.