A Szent István Egyetem soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaság szomszédságában található a Soroksári Botanikus Kert, amely a Növénytani Tanszék szervezeti egységeként működik. A Kert vezetését a mindenkori tanszékvezető látja el, az általa megbízott tanszéki munkatárs közreműködésével. A Kert az egyetemi növényismereti gyakorlatok kiemelt helyszíne, így fő feladata az oktatás lebonyolítása és a növényismereti tananyag biztosítása. Minden tanévben ősszel és tavasszal a BSc és MSc képzésben résztvevő hallgatók többnapos növénytani, növényföldrajzi illetve természetvédelmi gyakorlaton vesznek részt. Emellett a Kert területe a talajtani gyakorlatok helyszíne is. Az egyetemi oktatás mellett a Kert kiemelt feladatának tekinti a kutatást valamint a köznevelési, ismeretterjesztési és természetvédelmi tevékenységet. További aktuális információkért látogassa meg a Soroksári Botanikus Kert új honlapját:! Szent istván egyetem kertészettudományi karate. Elérhetőség: Tel. : +36 30 375 2438 Hivatalos e-mail elérhetőségünk: Tavaszi nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8-16 óráig Szombat: 9-16 óráig Vasárnap: zárva Belépődíjak: Teljes árú jegy: 800 Ft/fő, Kedvezményes jegy (nyugdíjasok, óvodások, diákok): 500 Ft/fő Fotós jegy: +300Ft Szakvezetés: A botanikus kert dolgozói telefonos egyeztetést követően egész évben vállalnak szakvezetéses sétákat, ezek díja 2000 Ft/alkalom, időtartama kb.
Az Akadémiából fejlesztették ki az 1943-ban életre hívott Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. 1946-tól 1953-ig a kertészeti diszciplínát oktató intézményrész az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karaként működött. 1953/54-től újból szervezeti változás történt: megalakult az önálló Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. 1963-ban a Főiskola áttért a kétszakos képzésre, létrejött a Termesztési Szak és a Kertépítészeti Szak. Nevezett szakok jelentették alapját a kertészeti és a tájépítészeti diszciplínák különválásának és párhuzamos fejlődésének. Az oktatás folyamatos fejlődésnek köszönhetően az 1967/68. tanévtől a nappali tagozaton négy és fél évről öt évre, a levelező tagozaton öt évről hat évre emelkedett a képzési idő. 1968. Szent istván egyetem kertészettudományi kar 15. szeptember 1-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát Kertészeti Egyetemmé szervezték át. A Kertészeti Egyetem keretében 1969. őszén létrejött a Tartósítóipari Szak, mely a Villányi úton oktatott harmadik diszciplína, az élelmiszeripar oktatását és jelenlegi magas szintre fejlődését alapozta meg.
A Kertészettudományi Kar TDK keretében megvalósuló tehetséggondozása immár 60 éves múltra nyúlik vissza. A legelső diákköri konferencia, ahol a Kar kertészmérnök hallgatói bemutatták munkájuk eredményét, 1956. március 17-én került megrendezésre. Azóta a kezdetben kétévente, majd az utóbbi harminc évben évente megrendezett diákköri konferenciák a tehetséges hallgatóink bemutatkozásának fórumai voltak, és így volt ez az idei esztendőben is. A Kertészettudományi Kar XLIII. TDK Konferenciáját 2016. november 24-én az NTP-HHTDK-16 pályázat keretében szerveztük meg. A pályázat segítségével megvalósult tehetséggondozási program ismételten ráirányította a figyelmet a tanszéki kutató műhelyekben folyó tudományos diákköri munkára. Kertészettudományi Kar | SZIE. A házi konferencián 40 TDK dolgozat, 42 hallgató munkája három szekcióban került bemutatásra. A pályázó hallgatók dolgozatait az adott téma két elismert szakértője bírálta, majd a konferencián a hallgatóink által bemutatott eredményeket a bíráló bizottságok értékelték.
A kertészet és a hozzá tartozó feldolgozóipar fejlődésével párhuzamosan fejlődő kertészeti és élelmiszeripari felsőoktatás keretében a Kertészeti Egyetem szervezetén belül 1971-ben létrejött a Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar, majd 1972-ben a Tartósítóipari Kar. Az Intézmény neve 1986. szeptember 1-jétől Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE) lett, Kertészeti, valamint Élelmiszeripari Karral, Kertészeti Főiskolai (Kecskemét), valamint Élelmiszeripari Főiskolai Karral (Szeged). 1992. Szent istván egyetem kertészettudományi karen. szeptember 1-től az addigi táj- és kertépítészeti szak különválásával megalakult az Egyetem harmadik budapesti kara, a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar. Jelen és Jövő Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk komoly feladatok elé állította a hazai felsőoktatást, így a Kertészettudományi Kart is. A bolognai képzési rendszerre történő áttérés során bevezetésre kerültek a lineáris képzési rendszer szakjai. Kidolgoztuk alap- és mesterképzési szakjaink képzési programját, melyek eddigi tapasztalataink alapján jelentkezőink és hallgatóink körében jól prosperáltak.