Virágágyások, szökőkutak, sétányok Ki hinné, hogy a szabályos mértani formájú Hősök tere nem tudatos várostervezés eredménye? Mai fejjel nehéz elképzelni azt is, hogy a Műcsarnokot 1896-ban nem a Hősök terére építették, hanem a Városliget fái közé, a zöldbe. A tér akkor még nem létezett. Sőt! A millenniumot követő 36 évben önálló elnevezése sem volt. Csak 1932-ben kapta meg mai nevét. Ezek után nem meglepő, hogy a területet, melyet ma mindenki Hősök tereként ismer, a huszadik század első évtizedeiben szépen gondozott virágágyások és szökőkutak díszítették. Tekintsünk vissza a múltba, ismerkedjünk meg a mai díszburkolat helyén egykor zöldellő, szépen gondozott parkkal. Árulkodó az 1903-ból származó képeslap felirata: Városliget, Műcsarnok. Ma természetesen így írnák: Hősök tere, Műcsarnok. De akkoriban még nem épült meg sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Millenniumi emlékmű. A tér a ma ismert formájában még nem létezett (Brück & Sohn kiadásában megjelent képes levelezőlap) Az 1870–1876 között kiépített Sugárút (mai nevén: Andrássy út) az Aréna utat keresztezve érte el a Városligetet.
Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! A híres sanghaji változat Sanghajban 1996-ban nyitották meg az akkor igencsak nagyszabású beruházásnak számító Global Paradise nevű parkot, melynek területén szinte teljes nagyságukban építették fel a világ olyan híres látványosságait, mint például a Rushmore-hegy elnökportréi, a Brandenburgi kapu vagy éppen a piramisok. Bár hízelgő, hogy a parkban - sőt, a bejárathoz igen közel - a budapesti Hősök terét is újraalkották, az már kevésbé, hogy erről Magyarországon sokáig nem is tudtak, mivel - ahogy az egykor a megkeresése alapján is kiderült - a magyar szervektől nemcsak segítséget, de engedélyt sem kértek, az építmény létezéséről pedig sem a sanghaji magyar konzul, sem pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem tudott. A kínai Hősök tere létezése annak idején nagy port kavart a magyar sajtóban, később azonban leginkább arról szóltak a hírek, hogy a híres emlékmű másolata az enyészeté lett.
Budapest II. Rákóczi Ferenc lovasszobra Budapest, Magyarország Hajdúszoboszló - Látnivalók a városban Hősök tere - Sanghaj, Moszkva - Utazás | Femina Hosok tere szobrai Az obeliszk eltt és mellett pedig a hét vezér szoborcsoport látható, élükön Árpáddal. Az emlékm építése csak 1896 végén kezddhetett meg, hiszen a leend emlékm helyén akkor még a millenniumi kiállítás díszkapuja állt. A 85 méter szélesség és 25 méter mélység, félkör alakú oszlopcsarnok, és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el. Az építés közben Zala György is dolgozott a szobrokon ideiglenes mtermében, a Nyugati pályaudvar egyik raktárában, ahol elfért Gábor arkangyal 3 és fél méter magas alakja és Árpád lovas szobra. A századfordulóra elkészült Gábor arkangyal szobor a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. A 14 királyszoborból (Hunyadi Jánost is beleértve) 1905-ig 5 darab készült el, 1908-ig további 6, majd a háború kezdetéig még 2, így amikor a háború miatt leállt az építés, már csak Nagy Lajos, és a hat vezér Árpád melll hiányzott a szoborcsoportból.